A közeljövő világeseménye a Donald Trump által golyószóróval megsorozott világgazdaság, az amerikai elnök a Föld országainak mintegy negyven százalékára rótt ki változó mértékű vámokat. A vámháború akkor vált biztossá, amikor Kína – a legnagyobb exportőr és nominálisan a második legnagyobb gazdaság – bejelentette a viszontintézkedést: 34 százalék vámot az amerikai termékekre. Az EU ezután veszi fel az eléje dobott kesztyűt.
Trump már korábban is hangoztatta, ami aztán legutóbbi választási kampányának egyik központi üzenete volt: újraiparosítani Amerikát, visszavinni a gyártást az országba, és megszüntetni a szerinte több évtizede zajló kihasználásukat, holott az eddigi világkereskedelmi rendszer legnagyobb nyertese éppen az Egyesült Államok volt.
Vége a kialakult világrendnek, felbolydultak a piacok
A bejelentett intézkedés persze nem váratlan, a piacok azonban tíz százalék körüli rátára számítottak, a 48 százalékig terjedő országkulcsok azonban régen látott cunamit indítottak el. A Coface kereskedelmi hitelkockázatkezelő első elemzése szerint ezzel az emeléssel az átlagos effektív vámtarifa 26,2 százalékra emelkedne (szemben a 2024-es 2,3 százalékkal), ami több mint egy évszázada a legmagasabb szint. Tavaly a vámok mintegy 88 milliárd dollárt termeltek, ami a teljes szövetségi bevételnek csak másfél százaléka. A Coface úgy véli, hogy az összes országot súlyosan érintve fennáll annak veszélye, hogy a kereskedelmi partnereket válaszaik összehangolására ösztönzi, ahogyan azt Japán, Dél-Korea és Kína a közelmúltban tette, ami gyengítheti az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját.
A bejelentés azonnal lejtőre küldte a világ pénzpiacait, a tőzsdék a Covid 2020-as lezárása óta nem látott mértékben fordultak lefelé. Különösen azok a cégek vesztettek sokat, amelyek különösen kitettek külföldi beszállítóknak, például a Nike (-14,4 százalék), a Boeing (-10,5) vagy az Apple (-9,32). Rövid idő alatt dollár ezermilliárd nagyságrendű pénz égett el a tőzsdéken. A JPMorgan elemzése szerint jelentősen, 40-ről 60 százalékra nőtt az amerikai és globális recesszió kockázata.
Jerome Powell, az amerikai központi bank, a Federal Reserve elnöke szerint a gazdasági következmények, a magasabb infláció és a lassabb növekedés jelentősebbek lehetnek az előzetesen becsültnél. Az amerikai intézkedések várhatóan 0,3–0,4 százalékponttal rontják az euróövezet GDP-növekedését az első évben – nyilatkozta a Bloombergnek Jannisz Sztournaras, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja, a Görög Nemzeti Bank elnöke. Az ABN AMRO jelentése szerint a következő negyedévekben az euróövezet gazdasági növekedése stagnáláshoz közelíthet, sőt, akár enyhe recesszió is bekövetkezhet 2025 harmadik negyedévében.
Megborult az autóipar, Trump nünükéje a német kocsik
A változó mértékű vámok közt egységes ráta az importautók 25 százaléka, amely mögött az elnök régi ellenszenve mutatkozik meg főleg a német kocsikkal szemben. Trump már első elnöksége előtt pár héttel beszólt a németeknek: 2017 elején egy lapinterjúban azt mondta, hogy „ha autót akarnak gyártani bárhol a világon, kívánom hozzá a legjobbakat. Akár az Egyesült Államok számára is gyárthatnak autókat, akkor viszont 35 százalékos importvámmal kell számolniuk.” „Üzenem a BMW-nek, hogy ha Mexikóban épít autógyárat, de az autókat az Egyesült Államokban akarja 35 százalékos vám nélkül értékesíteni, akkor azt nyugodtan felejtse el.”
Beiktatása után szintén lapinterjúban azt mondta, hogy nagyon zavarja a német autók látványa New York utcáin. Nem sokkal később egy NATO-csúcs szünetében pedig arról beszélt, hogy „nézzék csak azt a sok millió autót, amit a Amerikában eladnak a németek. Szörnyű. Ezt meg fogjuk állítani.” Trump kirohanásaira Sigmar Gabriel, akkori német gazdasági miniszter visszaszúrt, mondván az amerikai autógyártás rosszabb, gyengébb és sokkal drágább, mint a német, és ha Trump azt akarja, hogy több amerikai autó fogyjon a világban, akkor gyártsanak jobbakat.
Most tehát az iparág ezek ismeretében is fejre állt. A Renault 6,4 százalékot, az olasz-amerikai Stellantis árfolyama kilenc százalékot zuhant, a BMW 4,8 százalékkal, a Mercedes pedig 6 százalékkal került eddig lejjebb már az első napon. A Stellantis két észak-amerikai összeszerelő üzemében ideiglenesen leállítja a termelést, ami több ezer dolgozót sújt. A kanadai Windsorban lévő üzemében két hétre, míg a mexikói Tolucában található gyárában az egész április folyamán szünetelteti a termelést. Ez azonnali következményként mintegy 5400 amerikai alkalmazott ideiglenes elbocsátását eredményezi. Ezekben az üzemekben hagyományos amerikai márkák készülnek, Chryslerek, Dodge-ok és Jeep modellek. Rengeteg (sznob) amerikai azonban előnyben részesíti a felső kategóriás európai kocsikat. Számukra óriási csapás ezek esetleges jelentős drágulása, netán eladásaik megszűnése. A már indiai kézben lévő Jaguar Land Rover brit autóipari csoport felfüggeszti az Egyesült Államokba irányuló exportját.
A brit autóipar évente 110 ezer járművet exportál az amerikai piacra. Az angol Institute for Public Policy Research (IPPR) szerint a 25 százalékos vám 25 ezer állást fenyeget, mert a Nagy-Britanniában gyártott autók 12,5 százalékát az amerikai piac veszi fel. Az IPPR hangsúlyozta, hogy a brit autóipari konglomerátumok közül a Jaguar Land Rover exportálja a legtöbb járművet az Egyesült Államokba, így ennek a cégnek különösen magas a kitettsége az amerikai vámokkal szemben, de a BMW tulajdonában lévő, Oxfordban működő Mini autógyár is jelentős mértékben függ az amerikai piactól.
A már említett német márkák szintén óriási bajban vannak. A német statisztikai hivatal közlése szerint az export 16,9 százalékát kitevő gépjárművek és ezek alkatrészei voltak Németország fő exporttermékei 2024-ben. Németországból tavaly megközelítőleg 3,4 millió új autót exportáltak 135 milliárd euró értékben, az Egyesült Államok volt a legnagyobb importőr, amely az összes exportált új jármű 13,1 százalékát adta. A Bloomberg szerint a német autógyártók közül a Porsche és a Mercedes van leginkább veszélyben, az amerikai vámok 3,4 milliárd euróba fájhatnak, a két gyártó 2026-ra tervezett működési bevételeinek mintegy negyedétől eshetnek el.
Vak vezet világtalant?
Az első gyorselemzések azt vetítik előre, hogy az Egyesült Államok gazdasága – és lakossága – már rövid idő elteltével lényegesen nagyobb veszteséget fog elszenvedni, mint a célba vett országok és az EU. A Kiel-Világgazdasági Kutatóintézet (IFW) becslése szerint a reáltermelésben leginkább az Egyesült Államok szenvedi meg saját intézkedéseit, akár 1,69 százalékponttal is lehúzhatják a vámok a GDP-növekedést 2025-ben. Ezzel szemben a vámmal sújtott piacok, köztük Európa ennek töredékével megúszhatják.
Az árindex-változásokban az Egyesült Államokban drasztikus, 7,26 százalékos emelkedést jeleznek, míg Kínában és Japánban akár árcsökkenés is megtörténhet. Európában Németország és Franciaország esetében enyhe deflációra számítanak a német kutatók.
Az exportban az Egyesült Államok közel 20 százalékkal zuhanhat, ami különösen súlyos következményekkel járhat az amerikai gazdaságra. Kína kivitelének 2,87 százalékos visszaesésére számítanak, míg Európában Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság exportvolumene mérsékeltebb, 0,4 és 0,7 százalék közötti visszaesést mutathat.
Trump meggyőződése szerint az általános vámemelés annak ellenére sikeres lesz, hogy tényleg a fél világot megzsarolta, de Amerika bírni fogja szuflával. És nem hiszi el, hogy a masszív amerikai külkerdeficitnek gazdasági szerkezeti okai vannak elsősorban. A Coface idézett analízise szerint a vámtarifák nem szüntetik meg a termelés áthelyezése előtt tornyosuló strukturális akadályokat, például a munkaerőköltségeket és a szakképzettséget. A Trump által hangoztatott amerikai kereskedelmi hiány főként makrogazdasági tényezőktől függ, nem pedig az importadóktól. Vagyis Trump azt reméli, hogy a világ nagy gyártói sorban fognak állni, hogy üzemeket létesítve ismét benépesítik az országot ipari gyártókkal.
Ha eltekintünk attól, hogy Amerika a 80-as évektől kezdődően fokozatosan telepítette ki ezt a termelést és tette az országot kereskedelmi-szolgáltatói túlsúlyú gazdasággá – amely persze tőkeexportőrként maradt jelentős súlyú játékos és technológiai kivitelének hasznát az amerikai cégek otthon zsebelték be –, ekkora hátraarc – ha egyáltalán észszerű megcsinálni – egy-két év alatt aligha hajtható végre. Az érintett külföldi nagyvállalatok tehát választhatják ezt. Például a Kecskeméten készülő Mercedes CLA-modell vagy a győri Audi Q3 amerikai exportja versenyképtelenné válik, ezért középtávon a két német cégnek esetleg megéri, ha az Egyesült Államokban gyártja a modelleket. Lehet persze, hogy kiderül: itt, Kelet-Európában, annyival olcsóbban tudnak termelni, hogy az éppen elegendő a rentabilitáshoz, s ez esetben más német modellek is nálunk találhatnak gyártószalagot.
Az amerikai közhangulatban jelentős tényezővé vált – mindenekelőtt a Trump foglyává vált republikánusok kampányával felerősítve –a hazai termelés feltámasztása, az újraiparosítás. A The Reshoring Institute 2020-ban végzett felmérésének eredménye azt mutatja, hogy az amerikaiak 69,4 százaléka előnyben részesíti a hazai készítésű termékeket és csaknem 60 százalékuk hajlandó többet is fizetni ezekért: 50,5 százalékuk tizednyi felárat, 32,8 százalékuk 20 százalékkal többet is megadnának. Kérdés azonban – túl azon, hogy a valóságban is vállalnák-e ezt, ha hazai gyártású márkáik sora állna a polcokon magasabb áron –, hogy megúsznák-e tíz-húsz százalékkal drágábban.
A Livingcost folyamatosan végzett adatgyűjtése alapján Kínában az átlagos adózás utáni havi fizetés 843 dollár, az Egyesült Államokban 4485 dollár. A hazai megélhetési költség a kínaiaknak 656, az amerikaiaknak 2498 dollár. Ezekből főleg a kereseti különbségek figyelemre méltók; arra engednek következtetni, hogy a nagyobb munkaerő-igényű gyártások esetében jelentős drágulás lenne várhat egyedül a bérek miatt. Egy másik adatsor szerint az iparban foglalkoztatott munkások, gépkezelők éves fizetése (2023-ban) az Egyesült Államokban 32-33 ezer dollár, Kínában 13 ezer. És a tipikus bérgyártási országokban még nagyobb alacsonyabbak a bérek: Thaiföldön 8 ezer, Malajziában 7 ezer, Vietnamban 6 ezer dollár.
Jövünk mi is - lefelé
A német prémiummárkák és az ezekbe kerülő motorok az itteni gyártókapacitásokat is meg fogják csapolni. Az Audi győri gyára a magyar GDP körülbelül egy százalékát teszi ki, a hazai exportból nyolc százalékkal részesedik. Az Audi győri gyára az Audi Q3-as modellt exportálja Amerikába. Ezek mintegy 20 százaléka landol az Egyesült Állmaokban, ebből a gyártmányból pedig tavaly163 ezer készült, ennek ötöde tehát 33 ezer autó. A motorok esetében százezres nagyságrendről van szó a világ legnagyobb motorgyárában tavaly – a világ számos piacára – előállított másfél millió erőforráson belül.
Fontos amerikai exportőr a Richter. A gyógyszergyártó amerikai forgalmában tíz százalék alatt van az a bevétel, amit a vámemelés érint, ezek alapanyagok, hatóanyagexport és itt gyártott, de ott értékesített termék, elsősorban a nőgyógyászatban. Ezek tehát nem sok jóval kecsegtetnek, önmagukban is elegendők lehetnek a hazai gazdaság jelentős lassulásához.
Csakhogy a magyar vidéken ettől függetlenül egyre rosszabb a klíma. Az ipar süllyedése februárban nem állt meg, éves összevetésben 8 százalék a visszaesés, 1,3 százalékkal alulmúlva az előző havit. Az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában, vagyis a csökkenés gyorsulást mutat. Masszívan romlik az autógyártás és az akkumulátortermelés teljesítménye. Az ipar részesedése a GDP-ben 20 százalék, vagyis a napokban hivatalosan 2,5 százalékra leszállított idei növekedési terv szinte bizonyosan messze nem teljesül (eredetileg 3,4 százalékot állított be a kormány, bár ezt minden független elemző eleve irreálisnak találta). A mezőgazdaság se nagyon fogja kihúzni a gödörből a gazdaságot, amelyben a száj- és körömfájás sok évtized utáni ismételt kitörése egymagában nagy pusztítást vetít előre. Az pedig e héten fog kiderülni, hogy a visszatért fagy mekkora kárt okoz a kertekben.
A miniszterelnök „fantasztikus évet” jövendölt, amióta kiderült Trump győzelme, az amerikai elnökkel mintha maga az Úr szállt volna alá. A kormány tagjai egymásra licitálva beszéltek repülőrajtról a gazdaságban. Az amerikai vámháborús nyitótűz után inkább azon kell gondolkodni, mivel lehetne talpra állítani az országot. A forint egy nap alatt az euróval szemben 407-ig gyengült, a dollárral szemben 371-nél is járt. Ez egymagában inflációs nyomást rejt magában.
(Címlapképünkön: Donald Trump riportereknek int, amint a washingtoni Fehér Ház kertjében várakozó helikopterhez megy, miután sajtótájékoztatón ismertette az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni vámrendeletét. Fotó: MTI/EPA/Politico pool/Francis Chung)
