„Az extraprofitadó nem értelmezhető” – megszólaltak a kereskedők a kormány tervéről

  • narancs.hu
  • 2022. május 30.

Gazdaság

Arra hívják fel a figyelmet, hogy az árbevétel növekedése nem a profit növekedését jelenti. 

Közleményt adott ki a kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a kormány által a múlt héten bejelentett extraprofitadóval kapcsolatban, amely szerint a kiskereskedelmi szektorból 60 milliárd forintot kívánnak beszedni

Az OKSZ pénteken tartott közgyűlést a témában, ahol az extraprofitadó bevezetésének kereskedelemben várható következményeit értékelték. A hétfői közleményben arról írnak, hogy a jelenlegi feszült gazdasági környezetben alapvető, közös érdek megőrizni az áruellátás biztonságát, a súlyos helyzet hátterében egyebek mellett a korábban vártnál nagyobb infláció, a termelői árak jelentős emelkedése, az energia drágulása és a munkaerőhiány húzódik meg, és rávilágítanak arra, hogy a kereskedelem saját működési költségei, továbbá különösen a legnagyobb ráfordítást igénylő beszerzések költségei az inflációnál nagyobb ütemben növekedtek az elmúlt időszakban.

"Az extraprofitadó a jelenlegi kiskereskedelmi adómérték, továbbá az élelmiszerárstopba bevont termékek forgalmazási vesztesége mellett újabb, számottevő súlyú terhet jelent, ami tovább szűkíti a kereskedelmi vállalkozások gazdálkodási lehetőségeit" – írják. 

A tervek szerint az extraprofitadót a kiskereskedelem esetében az árbevétel alapján kell elszámolni, így

közvetlenül nem kapcsolható össze a kiskereskedők profitjával és így nem értelmezhető

– írják. Hozzáteszik, hogy a kiskereskedők árbevétele valóban nőtt a tavalyi árbevételhez viszonyítva, mivel magasabb áron kerülnek beszerzése és értékesítésre a termékek, de

az árbevétel növekedése nem a profit növekedését jelenti,

ugyanis az árbevétel nagyon nagy hányada a forgalmazott termékek beszerzési áraként a szállítóknál, így az OKSZ több ezer magyar szállítójánál csapódik le az infláció miatt.

A közleményben nem vitatják, hogy a családok védelme és a költségvetés egyensúlyának megőrzése, a gazdaság növekedési lehetőségeinek javítása alapvető érdek, de kiemelik, hogy figyelemmel kell lenni arra, hogy a kereskedelmet terhelő intézkedések a vállalkozások napi működési kereteire, pénzügyi mozgásterére rendkívül kedvezőtlen hatással vannak.

Rámutatnak arra is, hogy a kiskereskedelmet már így is több adó terheli: 

  • a kiskereskedelem a járvány idején válságadót fizetett, amelyet az ágazat kiskereskedelmi különadóként azóta is fizet. A kiskereskedelmi adó ezévi terhe 80 milliárd forint körüli a költségvetési előirányzat alapján.
  • Ezen felül a kiskereskedelem finanszírozza az árstop költségeit: a szakértői becslés alapján a február-június hónapokban az OKSZ tagvállalkozásai 25-30 milliárd forinttal támogatták a magyar családokat.

Az extraprofitadó 60 milliárd forintos előirányzatával együtt a kereskedelmi ágazat terhelése 200 milliárd forint az előbbiek alapján 2022 első félévében. 

"Sajnálatos módon az extraprofitadó előkészítése során az OKSZ tagvállalkozásaival nem került sor egyeztetésre. Ezt ugyanakkor az OKSZ tagvállalkozásai elengedhetetlennek tartják a kereskedelem működését meghatározó kérdésekben, az ágazat legnagyobb súlyú szakmai tömörüléseként, a szükséges kormányzati intézkedések végrehajtása és az árubiztonság megőrzése érdekében" – írják. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.