Engedély nélkül fizethette ki az MVM Mészáros cégeinek hitelét, feljelentést tett az MSZP-s Tóth Bertalan

  • narancs.hu
  • 2025. január 9.

Gazdaság

A Mátrai Erőmű megvásárlásakor 5 milliárd forintot fizettek Mészáros cégeinek hitelkiváltására, az MSZP-s politikus szerint jogtalanul. 

Feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, mert információi szerint az állami MVM engedély nélkül fizetett ki 5 milliárd forintot Mészáros Lőrinc egy érdekeltségének a Mátrai Erőmű megvásárlásakor – írja a Népszava

2019 végén derült ki, hogy az állami tulajdonú MVM megveszi a Mátrai Erőmű többségi tulajdonrészét a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt-től és a szintén hozzá kötött Status Energy Magántőkealaptól. (A kisebbségi részt addig is az MVM birtokolta.) Az ügylet 2020 március végén zárult le, akkor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, hogy az MVM egész pontosan 17,44 milliárd forintért vette meg a Mátrai Erőmű többségi tulajdonrészét.

A hozzáértők már akkor sokallták a vételárat a több mint fél évszázados, rendkívül környezetszennyező, lignittüzelésű erőműért, a Párbeszéd adatigényléseiből viszont később az is kiderült, az MVM a bejelentett 17,44 milliárdon felül további 5 milliárd forintot fizetett az addigi tulajdonos által a Mátrai-cégeknek nyújtott hitel kiváltására.

Az MSZP-s Tóth Bertalan ezután próbált meg több adatot szerezni az ügyletről, és kikérni az MVM állami tulajdonosi jogait akkor birtokló nemzeti vagyonkezelésért felelős minisztertől az összes, MVM-re vonatkozó, 2019-es és 2020-as határozatot. Ezekért végül bíróságra is ment, a Kúria második nekirugaszkodásra 2023 végén rendelte el a tulajdonosi iratok kiadását. A vagyonminiszter jogutódjaként az Energiaügyi Minisztérium tavaly év elején ehhez képest csak jelentős kitakarásokkal küldte el a szocialista politikusnak az MVM-re vonatkozó tulajdonosi határozatokat. Bár Tóth Bertalan ez ügyben tett feljelentését a rendőrség elutasította, a képviselő panasszal élt.

A kitakarások ellenére Tóth Bertalanék a megküldött alapítói határozatokból azonosították a 17,44 milliárdos vételár kifizetésére és a megvásárolt portékának utalt pénzekre vonatkozó tulajdonosi engedélyeket is. Bár egy, az adásvételt érintő, korábbi, belső, MVM-es előterjesztés tartalmazta az 5 milliárdos hitelkiváltás tervét is, erre vonatkozó engedélyt az elvileg teljes körűen, sorszámozva megküldött tulajdonosi iratok között a képviselő nem talált és a címek alapján ilyet kitakarásokkal sem fedhettek el.

Ez azért problémás, mert az MVM akkor hatályos alapszabálya a 3 milliárdon felüli kifizetéseket kifejezett alapítói hozzájáruláshoz kötötte, tehát ennek hiányában az 5 milliárdnyi közpénzt az MVM a jelek szerint engedély nélkül utalta ki Mészároséknak. Ha pedig az MVM engedély nélkül fizetett ki ekkora összeget, az az igazgatóság akkori tagjai, illetve az akkori elnök-vezérigazgató döntése alapján, akkor az a képviselő szerint sikkasztás, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúját veti fel.

"Ez az eset újabb példája annak, miként szivattyúzzák ki a közpénzt az állami cégekből Orbán emberei" – fogalmazott Tóth Bertalan, aki szerint a Mátrai Erőmű ügye rávilágít arra, miként működik a fideszes rablógazdálkodás, a miniszterelnök környezetének korrupciós rendszere: Mészáros Lőrinc feladata, hogy pénzt gyűjtsön és nyereségtermelő vállalkozásokba fektessen, de nem tudta nyereségesen üzemeltetni az erőművet, ezért elkezdte hazavinni a cég pénzügyi tartalékait, Tóth szerint pedig ezután Orbán Viktor úgy dönthetett, hogy az így keletkező veszteséget majd az adófizetőre terheli, bajlódjon az erőmű átalakításával az állam – vagyis Mészárost így busásan megtámogatta az állami tulajdonú MVM

A lap kereste az MVM-et és az energiaügyi minisztériumot is, de nem kapott választ. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.