A magyar lakosság körülbelül 18 százalékának csökkent a jövedelme a járvány kezdete óta, és körülbelül 7 százalék vesztette el az állását a járvány miatt - derül ki a Tárki felméréséből, amelyet a hvg.hu ismertet.
A közvélemény-kutató április 25. és május 3. között végzett felmérést, amely nem reprezentatív ugyan, de bizonyos összefüggéseket azért megmutat.
A felmérés szerint a kérdezést megelőző héten a válaszadók 36 százaléka napi rendszerességgel, 30 százaléka pedig hetente többször is kimozdult otthonából, 21 százalék csak egy alkalommal, 14 százalék egyáltalán nem hagyta el otthonát.
A felmérés szerint az otthon maradók között többségben vannak a 60 év felettiek, ugyanakkor
az idősebb korosztály aránya a hetente többször kimozdulók körében is jelentős.
A Tárki felmérésében a válaszadók 18 százaléka számolt be arról, hogy a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme: a jövedelemcsökkenés a 40-59 éveseket érintette a leginkább (26 százalék), míg arányuk az idősebb, 60 év fölöttiek között ennél lényegesen alacsonyabb volt (9 százalék).
Jövedelemvesztést nagyobb arányban jelentettek Budapestről, mint vidékről, viszont kisebb mértékben a felsőfokú végzettségűek közül.
Összességében a megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban. Az országos átlaghoz képest magasabb volt az elbocsátásokról beszámolók aránya a dél-alföldi (14 százalék) és a közép-dunántúli (10 százalék) régióban.
A munkahelyvesztést szintén a középfokú és annál alacsonyabb iskolai végzettségűek szenvedik el elsősorban, a diplomások kevésbé érintettek.
A Tárki felmérése szerint összességében a magyar felnőtt lakosság körülbelül egytizedét érinthette az egészségügy leállása: a válaszadók 10 százaléka jelezte, hogy nem kapott meg valamilyen szükséges, nem a koronavírussal összefüggő orvosi ellátást, és további 12 százalékuk környezetében (azonos háztartásban vagy tágabb családi körben) van olyan személy, aki a veszélyhelyzet alatt nem fért hozzá a szükséges orvosi ellátáshoz.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalabbak minden tekintetben kevésbé elégedettek, mint az idősebbek: a leginkább azok a 60 év fölöttiek elégedettek, akiknek a családjában nem fordult elő, hogy valamilyen, a koronavírussal nem összefüggő orvosi kezelés elmaradt volna.
A legkevésbé pedig azok elégedettek, akik a gazdasági hatások legnagyobb elszenvedői: a 40-59 évesek, de ebben az életkori csoportban is rendkívül nagy a különbség aszerint, hogy a megkérdezett háztartása elszenvedett-e jövedelem-, vagy munkahelyvesztést a járvány (és annak kezelési módja) következtében.
Az is kiderült, hogy az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos elégedettség Budapesten alacsonyabb, mint a kisebb településeken.
