Közösségi bankként, de társadalmilag felelős, sőt etikus bankként is emlegetik önöket – valójában miben más a MagNet Bank, mint más pénzintézetek?
Fáy Zsolt: Sokkal jobban szeretem az értékalapú bank kifejezést: a világban számos hasonló pénzintézet létezik, amely figyel arra, hogy milyen projektek megvalósulására biztosít forrást, bizonyos hitelcélokat – melyekkel vélhetően az ügyfelei sem értenének egyet – pedig eleve kizár. Persze rettentő nehéz meghatározni, hogy mi az, ami valóban értéket teremt, hát még egy-egy konkrét esetben ezt pontosan megmérni! Más tekintetben viszont a banki gyakorlatunk teljesen hagyományos: számlát, betétet, hitelt, bankkártyát árulunk mi is, ám minden termékünkbe becsempésztünk olyan fontos döntési pontokat, amelyekkel az ügyfeleink dönthetnek arról, hogy mire szeretnének pozitív hatást gyakorolni a pénzükkel.
Miben más a MagNet Bank gyakorlata, mi a különbség a szokásos banki szolgáltatásokhoz képest?
Az ügyfelek szempontjából nincs új a nap alatt, nagyjából minden bankszámla ugyanazt tudja, mindegyikhez jár bankkártya, netbankolási lehetőség, vannak tranzakciós költségek. A nagybankok számára éppen az a gond, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni magukat egymástól. Mi abban hiszünk, hogy nem CSR-rel, hanem konkrét banki eszközökkel, termékekkel alakítjuk a környezetünket. A közösségi bank egyik legfontosabb alapvetése annak nyomon követése, hogy mi történik az ügyfél pénzével, az mit épít a világban. Hitelkihelyezéseinket egy hármas tagozódású értékelési rendszerrel próbáljuk mérni: a társadalmi, a gazdasági és a környezeti hasznosságot is lepontozzuk, közben számtalan szempontot veszünk figyelembe, természetesen súlyozva. A példa kedvéért: ha egy hitelünknek köszönhetően munkahelyek jönnek létre egy hátrányos helyzetű megyében, az pluszpont, ha dohánygyár épül, az erős mínuszpont (ilyesmit egyébként elvből sem hitelezünk), ha napelem kerül a tetejére, az elviekben némileg javít a dolgon. Szükséges még némi idő ahhoz, hogy teljesen kiforrjon a hitelértékelési rendszerünk, és tökéletesen le tudja képezni azon értékítéletünket, hogy biogazdálkodást finanszírozni jobb, mint egy az egészségre és a környezetre is káros vállalkozást.
Ez a hitelkihelyezési gyakorlat a hitelkérelmek jóval aprólékosabb mérlegelését igényli, mint amit a legtöbb bank folytat?
Az alap banküzemben adósminősítés van, fedezetértékelés van, és ez alapján születik meg a hiteldöntés, míg nálunk bejön a hármas tagozódás szerinti pontozás. Nehéz kenyér ez, az egész közösségi bank mozgalomra igaz, hogy még gyerekcipőben jár az ún. Impact Scoring. Emellett az ügyfeleink is beleszólást kapnak abba, hogy mire használhatjuk a megtakarításaikat. Ezt szolgálják a Mentor Plusz és a Szféra Plusz közösségi betétek, amelyek a betétállományunk 40-50 százalékát teszik ki, és ahol specifikusan az ügyfél tudja a bank hitelportfólióját alakítani. A többi az „normál” bankbetét, ahol ugyanúgy tartjuk magunkat ahhoz, hogy például nem finanszírozunk káros tevékenységeket, itt is fenntartunk egyfajta szűrőrendszert. A Mentor programból nőtt ki nálunk például a Waldorf-iskolák hitelezése – e tekintetben nekünk majdnem száz százalék a piaci részesedésünk, többségük nálunk vezet számlát, vagy mi nyújtunk nekik hitelt.
| ||
A MagNet Bank az üzletpolitikájában mennyire helyezi előtérbe az alternatív, megújuló energetikai projekteket?
A MagNet Bank már idejekorán nagyon bátran belement a naperőműves finanszírozásba, most az utóbbi 2-3 évben ez egy felívelő ágazat, de 6-8 évvel ezelőtt az üzemméretünkhöz képest komoly összegekkel, még úttörőként szálltunk be ezekbe a zöld energetikai üzletekbe, és ma is többmilliárdos nagyságrendű hitelekkel vagyunk jelen a naperőműves piacon.
Akad elég progresszív, környezettudatos, társadalmilag hasznos vállalkozás az országban, amit érdemes lenne segíteni, vagy legalább hitelezni?
Szerencsére a méretünk miatt nem érezzük úgy, hogy ne találnánk ígéretes, jól finanszírozható és szerethető ügyeket. Büszkék vagyunk például arra, hogy banki oldalról mi vagyunk a magyar filmek egyik legjelentősebb finanszírozója a gyártási időszakban. De éppen így jelen vagyunk a lakásépítés finanszírozásában is.
A MagNetről leginkább azt szokás tudni, hogy sok figyelmet fordít a társadalmi szervezetek felkarolására.
A Közösségi Adományozási Programmal vagy a Segítő Bankkártya Programmal megpróbáljuk bevonni az ügyfeleket, hogy maguk döntsenek arról, hogy a rajtuk megkeresett nyereségből milyen ügyeket támogassunk. Évente megírjuk minden egyes ügyfelünknek, hogy mennyivel járult hozzá a bank nyereségéhez, és ennek 10 százalékát mindenki felajánlhatja egy általa választott társadalmi szervezetnek – ez a Közösségi Adományozási Program lényege. Izgalmas volt az első levélküldés, nekünk is voltak kétségeink, de az ügyfelek akkor sem jöttek be reklamálni, hogy csökkentsük a szolgáltatási díjakat, amikor megtudták, hogy mennyit kerestünk rajtuk. A transzparencia megfizetődőnek bizonyult.
Merész vállalásnak tűnik, hogy a lakossági ügyfél 0–1000 forint között maga döntheti el, mennyi a számlavezetési díja!
Számunkra fontos, hogy az is hozzáférjen a szolgáltatásainkhoz, aki nem engedhet meg magának számlavezetési díjat. Emellett azt is igyekszünk megtanítani, hogy a fenntarthatóság egyik legfontosabb eleme a fair play. Egyértelmű, hogy minden szolgáltatás mögött emberi munka és fejlesztés áll, így a becsületkassza lényege az is, hogy átlássuk, a rendszer akkor működik jól, ha mind befizetjük, amit méltányosnak gondolunk. Az újonnan nyitott számlák közel 50 százaléka nem nullás – ami egy értelmes arány. Az általunk megcélzott 300 forintos számlavezetési díjat nagy átlagban meg is keressük!
A másik érdekes konstrukció a Segítő bankkártya, hogyan és mit segíthetünk a vásárlásainkkal?
Én magam a kereskedők bankkártyákkal kapcsolatos költségeit, a terminálok telepítése után beszedett banki díjakat nem tartom korrektnek. Ha a számlatulajdonos MagNet-kártyával vásárolt a kereskedőnél, akkor a mi bankunk is kap egy ezreléket az árból, amiről mi lemondunk, és ezt a pénzt a bankkártyás ügyfeleink döntésére bízzuk: 400 társadalmi szervezet közül választhat mindenki kedvére valót, amelynek felajánlhatja.
| ||
A MagNet mögött is már tekintélyes múlt áll, hiszen immár 23 évesek lettek.
A történet kezdete is izgalmas volt: még 1995-ben alakítottunk egy zöldmezős takarékszövetkezetet, és ebből nőtt ki a MagNet Bank sok-sok év munkájával.
Azóta önök is megérhettek néhány pénzpiaci, konjunkturális hullámzást, volt közben jó évtizeddel ezelőtt egy nagy világválság is – hogyan sikerült ezt átvészelni?
Lekopogom: eddig mind a 23 évünkben nyereségesek voltunk. Van egy egyszerű vállalatvezetési elvem: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! Viszonylag konzervatív üzleti politikával, évről évre csekély bővüléssel próbáltunk növekedni, fejlődni, és némi szerencsénk is volt az évek során. Azért most már évről évre közel 15 százalékkal bővülünk – azt kell mondanom, egyre erősödőben van az a tudatos réteg, ahol igény van a MagNet Bankra. Rangos szakmai díjakat minden évben elhozunk, 2018-ban immár hetedik alkalommal lettünk az év társadalmilag felelős bankja a MasterCard Év Bankja versenyen, de legfontosabb számunkra, hogy az ügyfeleink elégedettek legyenek – a mérhető mutatók alapján e tekintetben verjük is a hagyományos bankokat.
Honnan érkezett a banki szférába, szokásos pénzügyes karrier az öné?
Én magam informatikusként végeztem, először még egy informatikai céget alapítottam a kilencvenes évek elején, amit ezen az üzleten kerestünk, azt befektettük a tőzsdén, és az itt fialtatott pénzből alapítottuk Rostás Attilával a takarékszövetkezetünket. Akkoriban tulajdonképpen mi is menet közben tanultuk a bankszakmát – most már nyilván több évtizedes sikeres szakmai gyakorlat áll mögöttünk. Az informatikai fókuszt egy pillanatra sem veszítettük el: 1999–2001 körül hamarabb volt netbank szolgáltatásunk, mint bármelyik nagybanknak, és ebben a tekintetben minden fejlesztéssel előttük jártunk, máig tartjuk a piaci előnyünket. Mostanában is nyertünk díjat a mobilbankos applikációnkkal – nem is csoda, saját informatikus fejlesztőink vannak.
Miből jött a közösségi bank ötlete?
Számomra a kétezres évek komoly belső, lelki fordulatot hoztak, 2001-ben született meg a kislányom, ami sok tekintetben megváltoztatta az életem, a gondolkodásom, újraértelmeztem mindent, amit értékesnek vélek az életemben. Idővel úgy éreztem, hogy a magánemberként megélt változást szinkronba kell hozni azzal is, ahogy az üzletpolitikánkat visszük. Sok tekintetben kinyitotta a szemem, amikor 2008-ban egy olyan spanyol tulajdonostársunk lett, amelyik otthon, Spanyolországban ezt a közösségi adományozási programot 2200 civil szervezet számára folytatta. A MagNet Közösségi Ház ötlete is részben tőlük származik: a nálunk bankoló civil szervezetek is akár ingyen, vagy kedvezményesen kaphatnak rendezvényekre termet, ahol napközben esetleg még üzleti tárgyalás zajlott. Nagyon sokat tanultunk akkoriban a spanyoloktól, ők ébresztettek rá arra, hogy ezt a fajta banki tevékenységet szeretném csinálni. A közösségi banki koncepciót akkor is tovább vittük, miután a spanyol tulajdonrészt visszavásároltuk.
Ha jól tudom, a MagNet nem magányosan működik, a hasonló bankok is szövetségbe tömörültek!
Igen, az értékalapú bankolás egy világméretű mozgalom. Valóban létezik egy nemzetközi hálózat, a GABV (Global Alliance for Banking on Values), az értékalapú bankok nemzetközi szövetsége, amelynek jelenleg 54 tagja van világszerte. Európában szinte minden országban találunk belőlük, de persze a tengerentúlon, az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában is akadnak társaink. Nagyon komoly mércét támasztanak a csatlakozóknak, így nekünk is két évet kellett várni a tagságra. Jellemző, hogy a svájci tagszervezetünk, az Alternative Bank Schweiz mérlegfőösszege 2 milliárd svájci frank (ez a MagNet Bankénak 3-4-szerese) – de ezzel is csak 0,04 százalék a piaci részesedése. A mi bankunké 0,8 százalékos: a magyar lakosság 8000 milliárd forint betétjéből 70 milliárd van MagNet bankos számlákon. Az értékalapú banki tevékenység még gyerekcipőben jár a világban, de szerintem nagyon jó egy ilyen úttörő dologban benne lenni. Mélyen hiszek abban, hogy 10-20-30 év múlva ez lesz a banki mainstream: nagyon sok minden ebbe az irányba mutat. Azt is el tudom képzelni, hogy rajtunk kívül az országban még jó néhány, akár 3-4 közösségi bank is működjön. Úgy gondolom, hogy a változások többsége még mindig Amerikából indul, és ha ott ez a közösségi bankos mozgalom kellő hype-pal kísérve új lendületet kapna, akkor nagyot szólna a világ más részein is.
