Az Európai Unió úgynevezett kohéziós forrásainak célja a tagállamok gazdasági, társadalmi és területi fejlesztéseinek támogatása; ezek segítségével valósítható meg a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása, fenntartható fejlődése is; s ebből a pénzalapból finanszírozhatók a legelesettebbek felemelésére szolgáló programok is. Magyarország a 2021–2027-es ciklusban eredetileg összesen 21,7 milliárd eurónyi (mintegy 8660 milliárd forintnyi) kohéziós forrásra volt jogosult, s ehhez a magyar államnak még 4,4 milliárd euróval (mintegy 1750 milliárd forinttal) kellene hozzájárulnia. Ám mivel a kormány a jogállamisági mechanizmus keretében vele szemben támasztott feltételeknek 2024 decemberéig nem felelt meg teljeskörűen, már most mintegy egymilliárd euróval kevesebb támogatást hívhat le a ciklus végéig. (Az uniós pénzek blokkolásáról lásd korábbi cikkünket: Ellopott jövő, Magyar Narancs, 2025. május 1.)
A kohéziós források különböző uniós alapokon keresztül érhetők el, a tagállamok ezeknek megfelelően alakíthatnak ki és hagyhatnak jóvá ún. operatív programokat. A magyar kormány által annak idején benyújtott és az unió által elfogadott programok közül az egyik igen fontos az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz); ennél összesen mintegy 3,4 milliárd euró (1360 milliárd forint) finanszírozásról van szó, amelyből 2,9 milliárd euró érkezne az uniós büdzséből; a maradék 15 százalékot – durván 200 milliárd forintot – a magyar költségvetésnek kell állnia.
Az EFOP Plusz hét társadalmi prioritást fogalmazott meg, köztük a 21. századi köznevelés megvalósítását, fontos társadalmi felzárkózási, szociális, valamint család- és ifjúságügyi fejlesztéseket, rászoruló személyek támogatását, a roma szegregáció csökkentését. Ide tartozik a pedagógus-életpályamodell megvalósítása is, azaz a magyar kormány az ebből a programból érkező támogatás reményében rendezte a pedagógusok megalázó bérhelyzetét. (A program célja a pedagógusszakma vonzerejének növelése, és ezáltal a minőségi közoktatás biztosítása lenne – és ha csak a pedagógusképzésekre jelentkezők számát nézzük, akkor itt valóban van előrehaladás.) Ez a prioritás egyébként a teljes EFOP Plusz-keret mintegy 60 százalékát teszi ki; de például a 300 leginkább hátrányos helyzetű település helyzetének javítására létrejött, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) által koordinált Felzárkózó Települések (FeTe) program is – amelyről már többször írtunk – az EFOP Plusz támogatására számít. Fontos megjegyezni, hogy mivel az EU húsz legelmaradottabb térsége közül négy (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) Magyarországon található, számunkra fajlagosan az átlagosnál több forrás lenne hozzáférhető.
Az EFOP Plusz tehát a társadalom legérzékenyebb területein avatkozna be a szegények és kirekesztettek érdekében, és a leginkább rászorulókat segítené. Ám ha közelebbről megnézzük az eddigi teljesítést, a kép meglehetősen borús.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
