A Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda és az MNB-botrány

Minden mérföldkőnél

Gazdaság

A történetet már szinte kívülről fújjuk. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai a bő tíz éve rájuk bízott 266 milliárd forintnyi vagyon nagy részét elkockázták. Az erről szóló ÁSZ-jelentés alapján a fő felelősök azonosítása sem lehetne különösebben bonyolult feladat. Van azonban egy olyan szereplője is ennek a bonyolult históriának, akire eddig kevesebb fény esett.

A Matolcsy György vezette MNB 2013–2014-ben létrehozott hat alapítványt, amelyek a jegybanktól összesen 266,4 milliárd forintnyi vagyont kaptak – ezt az összeget sajtóhírek szerint a forint árfolyamának a gyengítésével az MNB a devizatartalék értékesítésének árfolyamnyereségéből halmozta fel. Több átszervezés és összevonás után végül egyetlen alapítvány maradt, a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME), a vagyon kezelésére pedig külön céget hoztak létre: az Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-t. Az alapítványokhoz került vagyont saját közléseik szerint először állampapírba fektették, majd miután ez ellen az Európai Unió kifogásokat emelt, 2018-ra bankbetétekbe, vállalati kötvényekbe és nagyrészt ingatlanokba csoportosították át.

Az egykor az alapítványokba kiszervezett pénz útja mára már szinte követhetetlenné vált, de az biztos, hogy az Optima ebből gazdálkodva intézte különböző, kétes eredményre vezető üzleteit. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vélhetően 2024 eleje óta vizsgálódott a PADME 2020 és 2023 közötti ügyeiben, és idén márciusban – Matolcsy távozásával nagyjából egy időben – két jelentést is kiadott, ezekben arra jutott, hogy az alapítványok rosszul gazdálkodtak a rájuk bízott pénzzel.

Az MNB-botrány szereplői

Az alapítványi és cégnyilvántartásból jól azonosítható, hogy kik jártak el hivatalosan az MNB, azaz a PADME-hez, illetve az Optimához kapcsolódó cégek képviseletében ezekben az ÁSZ szerint jelentős vagyonvesztéssel járó „üzletekben”. Hogy pontosan melyik cég tisztviselőjét, igazgatótanácsi vagy felügyelőbizottsági tagját miért és milyen felelősség terheli, arra a várható ügyészségi vizsgálat ad – vagy nem ad – majd választ, meglátjuk.

Van azonban egy szerfölött érdekes és fontosnak tűnő mellékszereplője ennek a zavaros történetnek, aki ott volt számos fontosabb állomásánál annak a láncolatnak, amely során máig felbecsülhetetlen mennyiségű közvagyon veszett el, illetve vándorolt magánkezekbe. Arról a személyről van szó, akit a városi pletykák az „elvesztette közpénzjellegét” fordulat szerzőjeként tartanak számon.

Az ÁSZ-jelentés részletesen ír az Optima egyik legnagyobb és leginkább kérdéses üzletéről, a Globe Trade Center S. A. (GTC) nevű lengyel ingatlanfejlesztő részvénytársaság megszerzéséről (erről még lesz szó cikkünkben). A jelentés ezen része megemlíti, hogy „az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. a rendelkezésére bocsátott eladó oldali átvilágítási jelentéseken túl »saját tanácsadóival« végeztetett ugyan kiegészítő jogi és pénzügyi átvilágítási jelentéseket, de azok készítésére és a szerződéses keretrendszer kidolgozására az üzleti lehetőséget közvetítő Dentons Réczicza Ügyvédi Irodát és az Impact Advisory Zrt.-t bízta meg”. (Kiemelés tőlünk – a szerk.) Az, hogy a Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda az üzleti lehetőséget is közvetítette, az Optima igazgatósági előterjesztéséből lett világos. A megfogalmazás nyilvánvalóvá teszi, hogy az ÁSZ-nak szemet szúrt a tény: a szóban forgó ügyvédi iroda egyszerre jelent meg a vevői oldalon (az Optimáén) tanácsadóként, illetve az üzletet közvetítő ügynökként. Ez a két szerep összeférhetetlenségi aggályokat vethet fel – de a Dentons Réczicza szerepe az MNB-alapítvány körüli ügyletekben ennél jóval kiterjedtebb volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.