Irodából lakás: nehézségek és lehetőségek

Ha működne az ország

Gazdaság

Budapesten két irodaházból is lakóépület lesz, de ez egyelőre inkább kuriózum, mint hétköznapi megoldás. Nem minden esetben lehetséges egy ilyen átalakítás, csak hát nem ez a legnagyobb probléma.

Nyolcadik kerület, az Apáthy és a Balassa utca sarka, a Corvin sétánytól pár lépésre, betontorzó egy üveg irodaház mellett. Látszik, hogy eredetileg a már kész blokk mintájára tervezték, ugyanaz a szerkezet, magasság, beosztás. Mégsem irodaház lesz, hanem lakóépület. Budapesten két beruházás is megindult, amelynek során irodaépület helyett lakóházat épít a fejlesztő: az egyik a Cordia nemrég indult projektje, a másik az Arena Business Campus B üteme. Utóbbiról csak annyit lehet tudni, hogy a józsefvárosi önkormányzat egy tavaszi testületi ülésen hozzájárult a beruházás engedélyeinek módosításához, de a beruházó Atenor nem kommunikál a fejlesztés részleteiről, nem tudni, mikor indul a projekt.

Elmélet

Bár a Covid-járvány erősítette fel az erről való gondolkodást, a szakma valójában már vagy két évtizede foglalkozik azzal a problémával, hogy mit is lehetne kezdeni az elhagyatott, alacsony kihasználtságú, korszerűtlen irodaépületekkel (vagy az Egyesült Államokban az elhagyott plázákkal), lehet-e kezdeni velük bármit is. Elavultnak jellemzően a harminc-negyven évesnél régebbi ingatlanok minősülnek, elsősorban azért, mert a gépészet nem alkalmas a modern igények kielégítésére, illetve nem rendelkeznek olyan terekkel, amelyek egy modern környezetben ma már elengedhetetlenek. Egy üresen tátongó irodaház viszont mégiscsak luxus.

Az irodaházak funkcióváltása mint probléma minden nagyvárosban gondolkodásra készteti a szakembereket. Alapvetően két irányba lehet elindulni, ha az átalakítás a terv: szálloda vagy lakóház. Szállodát oda is lehet tenni, ahová lakásokat nem, csomópontok közelébe, autópálya mellé, reptérhez közel.

A lakással más a helyzet. Az Egyesült Államokban hozzák erre a legtöbb megoldást. Nem véletlenül, hiszen az olyan városokban, mint New York, Los Angeles vagy San Francisco, ahol a lakások iránti kereslet kielégíthetetlen, már nincsenek beépíthető területek, nem lehet zöldmezős beruházásokat csinálni, a meglévő épületállománnyal kell gazdálkodni. Persze nem lehet minden kihasználatlan irodát lakássá varázsolni: olyannyira nem, hogy a Goldman Sachs egy tavaly készült felmérése szerint az irodaházaknak mindössze 4 százaléka lehet alkalmas arra, hogy lakóépületként szülessenek újjá.

 
Fotó: Sióréti Gábor

Az épületnek magának is alkalmasnak kell lennie az új funkcióra, de legalább ennyire fontos az elhelyezkedés is. Ha Budapestre gondolunk, aligha lenne népszerű egy olyan lakóházzá alakított irodaépület, amely mondjuk egy ipari negyed mellett van, olyan helyen, ahol nincs megfelelő infrastruktúra, bolt, iskola, óvoda, közösségi közlekedés.

Bár elsőre úgy tűnik, sokat lehet spórolni azzal, hogy egy épület ledózerolása és egy új építése helyett átalakítják a meglévőt, egyáltalán nem biztos, hogy anyagilag ez megéri; hogy az épület vételárát és az átalakítás várható költségét visszahozzák-e a lakáseladások. Ha ez nem jönne össze, felesleges belevágni. A Goldman Sachs szerint az Egyesült Államokban akkor lehet rentábilis ez a fajta beruházás, ha az elavult, nem életképes irodaházak ára nagyjából a felére esik – ilyen számítás Budapestre természetesen soha nem készült. Bár egyes nagyvárosokban a pandémia után harmadával zuhant az elavult épületek ára, még mindig nem elég értéktelenek ahhoz, hogy érdemes legyen hozzájuk nyúlni.

Lehetőségek

Eggyel jobb a helyzet, ha az irodaház még nem készült el, hiszen így nincs szükség gépészeti bontásra, azaz máris kisebb az átalakítás költsége. A Cordia projekjte ilyen, így csak a terveket kellett átdolgozni, de ez a csak valójában óriási munkát takar. Egy irodaház födémszerkezete – mint azt lapunknak Kovács Gábor, a Cordia főépítésze kifejtette – vékonyabb, mint egy lakóházé, mert jóval kisebb terhelést kell elviselnie. Nem arról van szó, hogy az irodában nincs versenyzongora vagy jacuzzi, hanem elsősorban arról, hogy nem kell olyan vastag falazat egy irodába, mint egy lakóházba. És mivel más terekről van szó, a raszterek is mások: jóval sűrűbb raszterekkel kell tervezni egy lakóházat, mint egy irodát. Ezen már nem lehet változtatni, így a tervezésnél ezekkel az adottságokkal kell dolgozni. Természetesen a födémet meg lehet erősíteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.