Interjút adott a Népszavának Inotai András közgazdász, a Világbank korábbi munkatársa, aki úgy látja, hogy az uniós forrásokból csak kevés olyan beruházás valósult meg, amely a fenntartható növekedést szolgálja. „Helyette a legkülönbözőbb, sokszor a kormánykommunikációban olcsón eladható célokat szolgáló, de a versenyképességgel köszönő viszonyt sem ápoló programok jutnak jelentős összegekhez. Mivel pedig az uniós támogatások jelentős része a magyar költségvetésen keresztül jut el a nyertesekhez, akkor
levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a magyar költségvetés 3 százalék alatti hiánya addig tartható, amíg uniós pénzek érkeznek”
– mondta Inotai.
Azzal kapcsolatban, hogy hogyan szivárognak el az uniós pénzek, a közgazdász háromféle módszert említett: a túlszámlázást, a támogatási pénz eltérő célú felhasználását és a szimpla visszaéléseket. Arra kérdésre, hogy Kína valóban adna-e nekünk támogatást, ahogy Orbán Viktor tavaly novemberben említette, Inotai úgy válaszolt, hogy pénz biztosan lenne, „a kérdés csak az, milyen áron”. Szerinte nem egyszerűen a nemzetközi kamatszintet esetenként jelentősen meghaladó kamatokra kell gondolni, hanem a
politikai árra is.
| ||
„Elképesztő, hogy a NER-hez tartozó oligarchák olyan pénzintézetektől vesznek fel hatalmas összegeket saját projektjeikre, amelyekben szintén résztulajdonosok. Ez nemcsak erkölcstelen, de normális bankrendszerben törvénytelen is. Nem véletlen, hogy az ezekből a hitelekből megvalósuló beruházások nagy része az ingatlanpiacon valósul meg. Alig jut el a termelő szektorban dolgozó kis- és középvállalatokhoz” – vélekedett Inotai, aki szerint egy újabb bankválság
könnyen gazdasági összeomláshoz vezethet.
Az interjú végén az MTA KRTK Világgazdasági Intézet volt igazgatója azt mondta, hogy óriási a tét az idei választásokon, mert szerinte aki azt gondolja, hogy ha most nem, majd 2022-ben leváltják a Fideszt, téved: „Ránézve a világra, Európára és a magyar valóságra: nincs 2022!”
