Ismét leidiótázta a Ryanair Nagy Márton miniszter adóját

  • narancs.hu
  • 2022. június 20.

Gazdaság

A szóváltás nem csitul, bocsánatkérés nemigen jön egyik oldalról sem.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója meglehetősen keresetlenül reagált, amikor a hvg.hu arról érdeklődött nála, mi járt a fejében, amikor először hallott a légitársaságokra kivetendő extraprofitadóról. „Ez a Nagy Márton egy komplett idióta” – mondta egész konkrétan a légitársaság vezetője. O'Leary azt is elmondta, nem tudják megérteni azt az érvelést, hogy a légiiparra is ki kell vetni a különadót, amikor a Covid és az ukrajnai háború miatt a Ryanair 355 millió eurós veszteségről számolt be az elmúlt 12 hónapra, a Wizz Air pedig majdnem 650 millióról. „Szóval csak ez a két légitársaság összehozott egymilliárd eurós veszteséget az utolsó 12 hónapban, és ez az idióta miniszter azt gondolja, hogy mi vagyunk az az iparág, amelyikre extraprofitadót kell kivetni, hogy megvédje a magyar családokat? Tudom, hogy végzett közgazdász, de mégis azt gondolom, hogy vissza kéne őt küldeni az iskolába, el is küldöm neki a 'Közgazdaságtan tökfejeknek' könyvet, mert őt is tökfejnek tartom” – ahogy fogalmazott.

A vezérigazgató szavaira szombaton reagált a magyar gazdaságfejlesztési miniszter, aki bocsánatkérésre szólította fel a légitársaságot. Nagy Márton azt közölte akkor az MTI-vel: méltánytalan és kisstílű az a gyakorlat, amelyet „Európa legprofitéhesebb légitársasága”, a Ryanair megenged magának. Majd hozzátette: „Mindenki figyelmét szeretném felhívni arra, hogy bárki bármilyen stílust is enged meg magának, a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak.”

Egy nappal korábban a kormányközeli Magyar Nemzetben jelent meg egy cikk, ami arról számolt be, hogy a már kifizetett júliusi jegyek 60 százalékát lemondták a magyar utasok a cég által megadott csütörtöki határidőig.

A légitársaság erre reagálva a cég honlapján tett közzé egy angol nyelvű szöveget, melyben cáfolják a Magyar Nemzet állításait, és azt írják, hogy valójában mindössze az utasok három százaléka kérte vissza inkább a jegyek árát, semmint, hogy elfogadják, a Ryanair visszamenőleg is rájuk terhelte a kormány által kivetett extraprofitadót.

A közleményben ismét szerepel az idióta jelző, igaz, ezúttal nem magára, Nagy Mártonra vonatkozik, hanem „csak” az általa kivetett kapzsi és igazságtalan adóra.

Abból kiindulva, hogy minden egyes ügyfél, aki a Ryanairnél készül jegyet vásárolni, szembe találkozik ezzel az üzenettel, aligha várhatja a gazdaságfejlesztési miniszter, hogy egyhamar bocsánatot kér tőle a társaság a vezérigazgató nyilatkozatai miatt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.