A tíz éve tartó NER első felében Simicska Lajos Közgép Zrt.-je szűk 500 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el. Az évtized második öt évében Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István és Tiborcz István érdekeltségei már négyszer ennyit, vagyis 2000 milliárdot húzhattak be – számolta ki a Válasz Online június elején. Külön is kiemelendő Mészáros Lőrinc és Szíjj László bravúrja: majdnem két és félszer intenzívebben termelik a profitot, mint a nagy előd. Míg Simicska 6,8 százalékos haszonkulccsal dolgozott a rá jutó öt év átlagában, a felcsúti lobbikör 15–16 százalékossal. Mindeközben a mezei építőipari vállalatok jellemzően 2–3 százalékos árbevétel-arányos nyereséget produkálnak.
Ezek a számok aligha lepnek meg bárkit is 10 év orbánizmus és az oligarchák Balaton-, kastély-, luxusingatlan- stb. felvásárlási láza után. Figyelmünket ezúttal egy hasonló történetre irányítjuk, noha az összegek, tekintettel arra, hogy a szereplők nem a NER-tápláléklánc csúcsához tartoznak, nem ennyire mellbevágóak. De azért milliárdokról lesz szó ebben az esetben is. Az események az után váltak ismertté, hogy Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármester összetűzésbe került a várost 2014 óta irányító hatalmi hármassal – Görgényi Ernő polgármesterrel, Alt Norbert és Kónya István alpolgármesterekkel – és a mögöttük felsejlő gazdasági körrel. (Minderről 2019 augusztusában három részben a magyarnarancs.hu írt elsőként.) Hogy a hatalom számára kegyvesztetté vált és a Fideszt is elhagyó Galbácsnak miben és mennyire van igaza, arról majd a bíróság dönt. Görgényi Ernő polgármester, valamint az utóbbi években a békési fürdőváros önkormányzatától sok közbeszerzésen nyertesként befutó építési vállalkozó, Piskolty Tibor és Csizmadia Imre ugyanis nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatt magánindítványban büntetőpert kezdeményezett a gyulai önkormányzat egykori gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere ellen.
| ||
Repülőrajt 2010 után
„Közel tizenhatszorosára nőtt az árbevétele a gyulai Futizo Kft.-nek 2010 és 2014 között. Majdnem minden közbeszerzést megnyertek, amin elindultak – Gyulán legalábbis. A békési fürdővárostól összesen közel 1,2 milliárdnyi megbízást nyert a cég. (…) A 2010-es, 173 milliós nettó árbevétel 2011-ben már 886 millió forint – ami egy éven belül több mint ötszörös növekedés! De nincs megállás, 2012-ben a nettó árbevétel meghaladta a bűvös 1 milliárd forintot, egészen pontosan 1 milliárd 106 millió forint lett. A mérleg szerinti eredmény 172 millió forint lett – azaz szinte pontosan ugyanannyi, mint két évvel korábban volt az árbevétel! 2013-ban sem csökkent a növekedési ütem, ekkor közel 1,6 milliárdos árbevétel mellett a nyereség 237 millió forint” – írtam a 2010-es gyulai fideszes hatalomátvétel legnagyobb nyerteséről 2016-ban, az Átlátszón. A 2014-es volt a Futizo Kft. számára az addigi csúcsév: közel 2,7 milliárdos árbevétel mellett az adózott eredmény 386 millió forint lett. 2015-ben ettől kicsit elmaradtak (2,3 milliárdos forgalom mellett 376 milliós profit).
E történet feldolgozását folytatta a gyulai Fidesszel szembekerült egykori alpolgármester, a civilben könyvelőként dolgozó Galbács Mihály, amikor 2019 nyarán 23 oldalas dolgozatot írt, és ezt eljuttatta Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnöknek, Kövér Lászlónak, a Fidesz választmányi elnökének, Kubatov Gábor pártigazgatónak és az országos etikai tanács vezetőjének. Írásában a Piskolty Tibor és Csizmadia Imre tulajdonolta cégek elképesztő szárnyalását vizsgálta egészen 2019 májusáig. A pártbeli feljelentéssel felérő dolgozat nagyon gyorsan visszakerült Gyulára, és éppen azok kezébe, akikről s akik ellen szólt. A Fidesz pártközpontja Galbács gyulai ügyekről szóló összegzését átadta a körzet fideszes országgyűlési képviselőjének, a választókerületi elnöknek, Kovács Józsefnek, aki nem késlekedett, és egy szempillantás alatt letette azt a gyulai polgármester, Görgényi asztalára. Kovács amúgy Galbáccsal sem ápolt rossz viszonyt, de hát a pártérdek mindent felülírt.
Az összegző anyag a tavalyi helyhatósági voksolás előtt 13 500 példányban eljutott az összes gyulai háztartásba, Hova tűnt a város pénze? címmel, választási kiadványként jelent meg a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) támogatásával. Független polgármesterjelöltként Galbács is elindult, de vesztett, ráadásul ezzel a lépéssel a Fideszből is kizárta magát.
16 százalék
Galbács részletesen vázolta azt a cég- és hatalmi hálót, amely 2010, a Fidesz másodszori hatalomra jutása óta kiépült Gyulán. Ennek részletes ismertetése szétfeszítené e cikk kereteit, így a legfontosabb láncszemre, a Piskolty Tibor tulajdonolta Futizo Kft.-re fókuszálunk. A tíz évvel ezelőtt képbe került cég árbevétele 2018-ra 24-szeresére, közel 4,2 milliárd forintra nőtt. (A 2019-es mérleget még nem ismerjük, mert a koronavírus-járvány miatt a május 31-i határidőt kitolták augusztus 30-ra, és a cég még nem közölte a tavalyi számait – B. T.) 2010 és 2014 között is a Futizo Kft. nyerte a gyulai önkormányzat által kiírt pályázatokat, de ekkor osztalékként „csak” 67 millió forintot vett fel. 2016 és 2018 között a felvett osztalék összege 1 milliárd 67 millió forintra duzzadt – ez 16-szoros (!) növekedés néhány év alatt.
| ||
A cég városi közbeszerzésekből való részesedése 2014 után látványosan megugrott. 2015-ben a városi önkormányzat által kiírt munkák 93 százalékát vitte el, 2018-ban a 84 százalékát, és a „legrosszabb” évben is az 57 százalékát. A 2014 januárja és 2019. május vége közötti öt és fél évben a gyulai önkormányzat által meghirdetett összesen 49 pályázat 3,5 milliárdos együttes értékének 78 százalékát a Futizo nyerte el. A fennmaradó 22 százalékon „osztozott” az összes többi építőipari cég. Galbács szerint „a város vállalkozói fel vannak háborodva”.
A kérdéses időszak egy részében a helyhatóság közbeszerzési bizottságának külső tagja volt az a Csizmadia Imre, aki nemcsak gyerekkori jó barátja a Futizo tulajdonosának, hanem több cégben közösen érdekeltek is. Más vonatkozásban sem voltak messze a tűztől 2010 után: a 2013-ban a Fidesz vezényelte dohányárusítási koncesszióban közvetlenül és családtagjaikon keresztül közvetve összesen 11 trafik került a Piskolty–Csizmadia érdekkörhöz.
Galbács Mihály Piskolty elképesztő sikereit a jó politikai kapcsolatokon túl annak tudja be, hogy „a közbeszerzési folyamatot leszabályozták”. Ennek „vélhető lezajlását” úgy mutatta be, hogy „Piskolty jól képzett csapatával a meghirdetett pályázatokat beárazza, azaz megmondja, mennyiért kell kiírni a pályázatot. A polgármesterrel megbeszélik, kiket kell meghívni a pályázatra. Ekként van egy szűk réteg, akik csak pályáznak, de tudják, hogy nem fognak nyerni. Van egy kör, akik pályáznak, de megmondják nekik, mikor nyernek. Általában öt céget hívnak meg, ám már nem mindenki adja be a pályázatát. A meghívott cégek listáját közlik a közbeszerzési bizottság elnökével, aki ezt megszavaztatja a grémiummal, majd a közbeszerzési szakértő kiírja a pályázatot. Itt már nem lehet tévedés” – állítja Galbács, s amikor „bejönnek a pályázatok, akkor érdekes módon a legelőnyösebb ajánlatot Piskolty-cégek adják”. Ehhez a volt gyulai fideszes alpolgármester hozzátette: „A polgármester büszke, hiszen a piac döntött, a legelőnyösebb ajánlattevő gyulai cég, adunk munkát a gyulaiaknak.”
Galbács Mihály kimutatta: 2010-ig visszamenően a Piskolty-cégek, de ezen belül elsőrendűen a Futizo Kft. nyereséghányada 16 százalék. Ez pontosan egyezik a vezető oligarchák, a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó NER-közeli cégeknek a Válasz Online által bemutatott nyereséghányadával. A gazdasági ügyekért nyolc éven át felelős volt gyulai alpolgármester szerint, „ha a városi pályázat nem tartalmazta a megfelelő nyereséghányadot, akkor a képviselő-testület besegített és saját forrásból egészítette ki az összeget, áremelkedésre hivatkozva”. A Galbács-dolgozat szerint pályázatot más csak akkor nyerhet, ha speciális munkáról van szó. Piskolty minden munkát elvállal, ezek jó részét kiadja alvállalkozóknak, akik „már csak a csontokat kapják”.
Galbács Mihály egy évvel ezelőtt, 2019. június 30-án vetette papírra és küldte el a Fidesz legfelső vezetőinek és etikai bizottságának az írását. Felvetéseire nemhogy érdemi választ, de hivatalosan semmilyen visszajelzést nem kapott.
Valóságbizonyítás
A 23 oldalas dolgozatot hat ponton támadja a gyulai polgármesteri tisztséget 2010 ősze óta betöltő Görgényi Ernő és a két vállalkozó, Piskolty Tibor és Csizmadia Imre. Rágalmazás tényállását látják abban, ahogy a közbeszerzési folyamat „szabályozásáról” írt Galbács, s abban is, hogy a cégek nyereséghányada 16 százalék lenne. Magánindítványukban ugyanakkor nem sérelmezik annak az elképesztő felfutási folyamatnak a bemutatását, ahogy a Futizo Kft. 2010 után kilőtt az éves árbevétel és a nyereség tekintetében. De azt sem, hogy cégeik a 2014 eleje és 2019 közepe közötti öt és fél évben a gyulai közbeszerzések összértékének közel 80 százalékát nyerték el.
A rágalmazási ügyben eljáró Békéscsabai Járásbíróság valóságbizonyítást rendelt el, tisztázandó a magánindítványt tevők szerint sértő és rágalmazó állításokat és tényközléseket. Az e felhívásra adott válaszában Galbács Mihály korábbi közléseit megerősítette, kiegészítette, és újabb táblázatokat csatolva igyekszik állításai valóságtartalmát igazolni. A feljelentők ezekre adott válaszával csak az ősszel folytatódó bírósági tárgyaláson ismerkedhetünk meg.
A legtöbb veszíteni valója alighanem Görgényi Ernőnek van, aki harmadik polgármesteri ciklusát tölti. Nehéz megjósolni, hogy a bíróságon elhangzó érvek és ellenérvek csatájában kire fröccsen majd több sár. Egy dolgot nem tehetett Gyula fideszes polgármestere: hogy szó nélkül hagyja volt helyettese állításait, mert az a beismeréssel ért volna fel.
