Kína letarolja a digitális világot is

Az Új Selyemút, amellyel Kína befolyása tovább nőne, nem korlátozódik az építkezésekre. A Digitális Selyemút miatt pedig nem véletlen, hogy Amerika a Huaweire támadt.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban folytatjuk Kína nagyhatalmi törekvéseiről szóló cikksorozatunkat. Megmutatjuk, hol tart a Digitális Selyemút, hogy mi áll a Huawei körüli botrányok háttérben, és azt is, hogy áll a Budapest-Belgrád vasútvonal itthon és Szerbiában. Ajánló.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2017 májusában jelentette be, hogy a Belt and Road Initiative (BRI – magyarul: Egy Övezet Egy Út) nevű gigaprojekt keretében kiépülő infrastrukturális hálózatot digitálissal is kiegészítik. Ez lenne a Digitális Selyemút, s internetes gerinchálózatok és optikai kábelek, új generációs mobilhálózatok létesítésén túl magába foglalja a kínai big data technológia és mesterséges intelligencia (AI) exportját, sőt egy saját műholdas navigációs rendszert is – az amerikai GPS vetélytársát. A terv mostanában kezd formát ölteni, és amit eddig látni, az aggodalommal tölti el az infotechnológiát eddig uraló vállalatokat és országokat: elsősorban az Egyesült Államokat.

(…)

Ha a kémkedéstől való félelem nem is alaptalan, az utóbbi hónapokban a Huawei ellen indított amerikai támadássorozat mögött feltehetően más motivációt kell keresni. Az Egyesült Államok kereskedelmi titkok ellopása és a hatóságok félrevezetése miatt vádemelést javasolt a Huawei pénzügyi igazgatója, Meng Van-csou ellen. A cégvezetőt decemberben Kanadában tartóztatták le, ahol azzal vádolják, hogy a szankciókat megszegve Iránnal üzletelt (vele kapcsolatban a kémkedés vádja nem merült fel). Januárban Lengyelországban tartóztatták le a Huawei egyik helyi leányvállalatának dolgozóját, őt már azzal gyanúsítják, hogy a kínai kormánynak kémkedett. A Huawei hálózati eszközeit évtizedek óta használják világszerte a legnagyobb IT-cégek, és soha nem bizonyosodott be, hogy Kína kémkedne az eszközökkel.

Donald Trump amerikai elnök egy éve jelentette be, hogy védővámok kivetésével akarja csökkenteni országa Kínával szemben fennálló külkereskedelmi deficitét. Az eredetileg csak az alumínium- és acélszektort érintő intézkedés egyre több területre terjedt ki, és nem kellett sokat várni arra, hogy az IT-szektort is elérje.

(…)

A Huawei-tiltások oka egyértelműen gazdasági, ezt részben Trump is elismerte, amikor arról beszélt: „elképzelhetőnek tartja”, hogy a vállalat része legyen a Kínával kötendő kereskedelmi megállapodásnak. Az iparágban is tisztában vannak ezzel: a kínai vállalat jóval a világ előtt jár az 5G fejlesztésében. 2019 februárjában a Huawei 1529 5G-hez kapcsolódó szabadalommal rendelkezett, többel, mint bármely más cég a világon. A The Wall Street Journal szerint az összes 5G-hez kapcsolódó szabadalom 36 százalékát kínai vállalatok jegyezték be. Becslések szerint a Huawei versenyelőnye másfél-két év is lehet, ami igen nagy ebben az iparágban – márpedig a következő években a technológiai fejlődés alapja az 5G lesz.

(...)

A magyar kormány már a Huaweit ért első támadásoknál világossá tette, hogy a maga feje után megy, és továbbra is számít a vállalatra.

Miközben pedig a világ a Huawei körüli botrányoktól volt hangos, április végén Szijjártó – Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az oldalán – a Digitális Selyemútról szóló egyezményeket írt alá Pekingben. Ennek részeként a Huawei a kutatás-fejlesztés támogatása jegyé­ben megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetemmel, és kihirdette új, IT-szakembereknek szóló ösztöndíjprogramjait, amelyek keretében 1200 főt támogatnak a következő öt évben.

A teljes cikket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják.

Előfizetésre és digitális vásárlásra itt van lehetőség.