Magyarországon idén és jövőre is nagyobb lehet az infláció az EU-s átlagnál

Gazdaság

Magyarországot nézve idén akár 11,8 százalékos inflációval számolnak.

A koronavírus-járvány, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborúja is negatív hatással van az Európai Unió gazdaságára, amely a tavaszi előrejelzéshez képest alacsonyabb növekedési pályán mozog - közölte az Európai Bizottság a csütörtökön közzétett nyári időközi gazdasági előrejelzésében, amely szerint magasabb lesz az infláció is a korábban vártnál.

A prognózis szerint 

  • az EU gazdasága 2022-ben várhatóan 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal fog nőni.
  • Az euróövezet gazdasági bővülése 2022-ben 2,6 százalékos lehet, 2023-ban viszont 1,4 százalékra mérséklődik.
  • Az éves átlagos infláció az előrejelzések szerint 2022-ben történelmi csúcson tetőzik majd, 7,6 százalékon az euróövezetben és 8,3 százalékon az EU egészében, majd 2023-ban 4,0 százalékra, illetve 4,6 százalékra mérséklődik.

Magyarországon ehhez képest

  • a GDP növekedése a 2021-es 7,1 százalékról, 2022-ben 5,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra csökken.
  • Az éves átlagos infláció a 2021-es 5,2 százalékról, 2022-ben 11,8 százalékra emelkedik, és 2023-ban is magas, 7,6 százalékos marad.

Az előrejelzés Magyarországról azt írta, gazdasága gyorsan nőtt 2022 első negyedévében, a bővülés azonban jelentősen lassulni fog a következő negyedévekben, főként az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt.

A megállapítások szerint az elmúlt hónapokban a magyarországi inflációt az erős belföldi kereslet, a bérnövekedés, az emelkedő nyersanyagárak és a valuta leértékelődése okozta.

Megjegyzik emellett, hogy noha a fogyasztói kereslet csökkenése várhatóan visszafogja majd a maginflációt, az üzemanyagárak felső korlátjának feloldása felfelé fogja hajtani a jövő évi inflációt. Hozzátették azt is, a vállalatok várhatóan áthárítják a közelmúltban bejelentett közvetett adóemeléseket a fogyasztókra.

Az egész EU-ra vonatkoztatott prognózis fő meghatározója, hogy az ukrajnai háború által kiváltott geopolitikai bizonytalanságok visszafogják a növekedést. A konfliktus február 24-i kezdetét megelőzően közzétett tavaszi előrejelzésben felvetett negatív kockázatok közül sok megvalósult. Az orosz invázió továbbra is növeli az energia és élelmiszer-nyersanyagok árát, ami világszerte fokozza az inflációs nyomást, és rontja a háztartások vásárlóerejét.

Az előrejelzés szerint az  EU gazdasága továbbra is érzékeny marad az energiapiacok alakulására, mivel nagymértékben függ az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, és a globális gazdasági növekedés lassulása miatt gyengül a külső kereslet.  A várakozások szerint a munkaerőpiacnak, az infláció mérséklődésének, a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásainak és a nagy mennyiségű többletmegtakarításnak köszönhetően 2023-ban a negyedéves gazdasági növekedés új lendületet vesz.

Az általános infláció júniusra rekordszintet ért el, mivel az energia- és élelmiszerárak folyamatosan növekedtek, az árnyomás pedig a szolgáltatásoknál és az áruknál is jelentkezett. Az euróövezetben az éves infláció 2022 második negyedévében jelentősen, a márciusi 7,4 százalékról júniusra 8,6 százalékos új rekordszintre nőtt. Az EU egészében az árak még gyorsabban emelkedtek: az infláció a márciusi 7,8 százalékról májusra egy százalékponttal, 8,8 százalékra gyorsult.

Az uniós bizottság az inflációs előrejelzést a tavaszi előrejelzéshez képest jelentősen emelte. Azt írták, a második negyedévi áremelkedésen felül az európai gázárak további emelkedése várható, ami a villamosenergia-árakon keresztül is éreztetni fogja hatását. Az előrejelzés szerint az éves alapon számított infláció 2022 harmadik negyedévében 8,4 százalékon tetőzik az euróövezetben, ezt követően folyamatosan csökken, majd 2023 utolsó negyedévében a kínálati korlátokból és a nyersanyagárakból eredő nyomás enyhülésével mind az euróövezetben, mind az EU egészében 3 százalék alá esik.

A gazdasági és az inflációs kockázatok nagymértékben függnek a háború alakulásától, és különösen annak az Európába irányuló gázellátásra gyakorolt hatásaitól - írták. A gázárak további emelkedése még nagyobb mértékben növelheti az inflációt és visszafoghatja a növekedést. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy az EU-ban újra felerősödő koronavírus-járvány ismét zavarokat okoz a gazdaságban - figyelmeztettek.

  

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Csődközeli helyzetben billeg a BKV

28 milliárd forint hiányzik a BKV idei költségvetéséből a túléléshez. A közlekedési társaság adósságátütemezést kér, a jövő évi működéshez pedig a BKK-val 30 milliárdos hitelkeretre pályázna. Ráadásul mivel az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, több hete törvénytelenül működik, ahogy a többi fővárosi cég is.

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.