Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem
factory-factory-worker-girl-1108101.jpg

Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem

  • narancs.hu
  • 2018. december 4.

Gazdaság

Hiába mondta Kósa Lajos, hogy lesz engedmény, mert nem lesz.

A szakszervezetek nem támogatják a túlóratörvénnyel kapcsolatos törvénymódosítást, mert annak legkeményebb verzióját tervezik megszavazni a parlamentben, írja az Index.

Kósa Lajos a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel folytatott tárgyalásokat hétfőn, és itt arról beszélt Kósa, hogy  csak akkor emelhetik a cégek 250 óráról 400 órára az elvárható évi túlóra számát, ha ehhez a munkavállalók írásban hozzájárulnak. Ugyanakkor a - korábbi ígéretekkel ellentétben – 400 óra túlmunka elrendeléséhez nem lesz szükség szakszervezeti hozzájárulásra, elegendő lesz az üzemi tanács rábólintása.

Maradnak a törvény egyéb szigorú rendelkezései is, azaz a mostani egyről három évre nő a munkaidőkeret, vagyis a munkaidőt akár három évvel később is elég kifizetnie a cégeknek. Ráadásul  azzal, hogy egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét.

Kósa Lajos valamiért úgy gondolja a dolgozók mindössze 10-15 százalékára vonatkozik a törvénymódosítás. A szakszervezetek pedig azért nem támogatják, mert – Kósa szerint alaptalanul – attól tartanak, hogy a megváltozott szabályok majd az egész munkaerőpiacra átszivárognak.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Zoom.hu-nak nyilatkozott a tárgyalások után.  Azt mondta, a szakszervezetek ígéretet kaptak, hogy 400 óránál kevesebb túlóra szerepel majd a szövegben, ehhez képest ez változatlan maradt. Az is fájdalmas meglepetés volt, hogy kikerült a javaslatból az, hogy csak kollektív szerződésben lehet emelni a túlórakeretet.

Ezzel a módosítással a kormány a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét egyszerűen kiveszi a rendszerből, mondta Kordás.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.