Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem
factory-factory-worker-girl-1108101.jpg

Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem

  • narancs.hu
  • 2018. december 4.

Gazdaság

Hiába mondta Kósa Lajos, hogy lesz engedmény, mert nem lesz.

A szakszervezetek nem támogatják a túlóratörvénnyel kapcsolatos törvénymódosítást, mert annak legkeményebb verzióját tervezik megszavazni a parlamentben, írja az Index.

Kósa Lajos a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel folytatott tárgyalásokat hétfőn, és itt arról beszélt Kósa, hogy  csak akkor emelhetik a cégek 250 óráról 400 órára az elvárható évi túlóra számát, ha ehhez a munkavállalók írásban hozzájárulnak. Ugyanakkor a - korábbi ígéretekkel ellentétben – 400 óra túlmunka elrendeléséhez nem lesz szükség szakszervezeti hozzájárulásra, elegendő lesz az üzemi tanács rábólintása.

Maradnak a törvény egyéb szigorú rendelkezései is, azaz a mostani egyről három évre nő a munkaidőkeret, vagyis a munkaidőt akár három évvel később is elég kifizetnie a cégeknek. Ráadásul  azzal, hogy egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét.

Kósa Lajos valamiért úgy gondolja a dolgozók mindössze 10-15 százalékára vonatkozik a törvénymódosítás. A szakszervezetek pedig azért nem támogatják, mert – Kósa szerint alaptalanul – attól tartanak, hogy a megváltozott szabályok majd az egész munkaerőpiacra átszivárognak.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Zoom.hu-nak nyilatkozott a tárgyalások után.  Azt mondta, a szakszervezetek ígéretet kaptak, hogy 400 óránál kevesebb túlóra szerepel majd a szövegben, ehhez képest ez változatlan maradt. Az is fájdalmas meglepetés volt, hogy kikerült a javaslatból az, hogy csak kollektív szerződésben lehet emelni a túlórakeretet.

Ezzel a módosítással a kormány a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét egyszerűen kiveszi a rendszerből, mondta Kordás.

Figyelmébe ajánljuk

Se csoda, se ítéletnap nem várható az Otthon Starttól

Sok a nyitott kérdés a 3 százalékos lakáshitelek lehetséges hatásairól: az első lakásra sorban állók közül sokan inkább csalódhatnak majd, és az évi több tízezer új lakás sem tűnik megalapozott várakozásnak – viszont a program a költségvetésnek is talán csak szélsőséges esetben okoz fenntarthatatlan terhet.

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.