Hosszabb időn keresztül figyeltünk egyszerre több terméket több boltban, üzletben – nem alapanyagokat néztünk, hanem levest, kávét, péksütit, szendvicset. Tapasztalataink szerint az árképzés óvatos, finom és esetenként figyelembe veszi a vásárló lelkivilágát is. Ugyanakkor ha emelnek, azt komolyan veszik. Egyes termékeknél bőven 30 százalék feletti drágulást rögzítettünk rövid idő alatt is, másoknál azonban az ár mintha oda lenne szögelve. De mi értelme mindennek, ha egyszer ott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)?
A KSH által használt inflációs mutató bonyolult számítás és módszertan eredménye. Azt próbálja leképezni, hogy a legfontosabb termékek és szolgáltatások esetében miként változik a fogyasztói árindex, ha minden egyes terméket és szolgáltatást adott arányban jelenítenek meg a modellben. Vagyis az inflációs kosárban a kenyér, a tej és a szalámi mellett ott van egy hangyányi mosógép, egy vakolókanál a lakásfelújításból és vagy öt perc wellness-hétvége is. Éri kritika ezt a kosarat, mert például az ingatlanok nem szerepelnek benne, meg talán kissé elavult, ezzel együtt a magyarországi átlagok átlagát mutatja meg. Ami azt jelenti, hogy ember nincs, akinek az egyéni kosarának inflációja éppen annyi lenne, mint a KSH közölte adat. Hiszen minden háztartás és ízlés, szokás más és más.
Pho leves
Saját gyűjtéseink és kimutatásaink ennek fényében igen tanulságosak lehetnek. Az más kérdés, hogy ki az, aki elkezdte felírkálni az egyes tételeket, illetve miként lehet a legpontosabban nyomon követni az árak emelkedését. Kiváló eszköz erre az ételfutár-szolgálatok applikációja, hiszen a rendeléstörténetből pontosan rekonstruálható, mikor mennyi volt az adott étel. Persze ez csak akkor működik, ha kellően unalmas a terméklista és sokszor rendeljük ugyanazt ugyanonnan.
Ezt én megtettem. Köszönhetően annak, hogy nagyon szeretem a vietnámi pho levest és történetesen a közelünkben készítik a város egyik legjobb levesét. Marha és kacsahúsos leves kerül többnyire a kosárba. Egy évvel ezelőtti dátummal találtam meg a visszakereshető legkorábbi rendelést: 2021. december 6-án a marhahúsos leves 2190, a kacsás 2690 forint volt. Sokáig ennyi is maradt, utoljára 2022. június 27-én rendeltünk ezen az áron, igaz, csak marhahúsosat. A következő rendelésünk augusztus 6-án volt esedékes, ekkor a marhás pho leves már 2650 forint volt – kacsahúsosat nem kértünk. Ha jól emlékszem, azért mert annak az ára már hármassal kezdődött, de nem írtam fel. Sajnos azonban a kacsa mégiscsak finomabb, ezért december 4-én engedtem a kísértésnek. A marhahúsos leves ára 2950 forint volt, a kacsás pho pedig már 3690 forintba került.
Ez azt jelenti, hogy június végén még biztosan ugyanannyiba került a leves, mint 2021 decemberében, ezt követően azonban gyors ütemben emelkedni kezdett az étel ára. Öt hónappal később a kacsaleves 37, a marhahúsos 35 százalékkal lett drágább. Ez egészen brutális emelkedés – ráadásul empirikus tapasztalataim alapján kevesebb hús kerül az egyébként továbbra is rendkívül ízletes levesbe, vagyis valójában még nagyobb az áremelkedés.
Feketeleves
Az elszálló inflációs adaton felbuzdulva a Móricz Zsigmond körtérnél található kis kávézó és pékség szortimentjét is figyelni kezdtem. Tizenkét héten át követtem minden csütörtökön – vagy pénteken – a vajas croissant, a fehér tönköly zsömle, a bajor rozskenyér és a presszókávé árát. A jó hír az, hogy az kávé a vizsgált időszakban 490 forint volt végig. Talán lélektani hatása van ennek, az ember ötszáz forintnál többet nem szívesen ad egy kávéért. Nemzetközi összehasonlításban ez egyébként teljesen korrekt ár, Európa nagyvárosaiban – kivéve Londont és Párizst – egy átlagos helyen egy presszókávé 1-1,5 euró, vagyis nagyjából 400-600 forint.
Egészen más árat követtek a pékáruk. A zsömle 140 forint helyett 160 forint lett, ami 14 százalékos drágulás majdnem három hónapot figyelembe véve. A bajor rozskenyér 17 százalékkal lett drágább ugyanezen idő alatt, 760 forint helyett már 890 forint. A legnagyobb áremelkedés a croissant-nál volt megfigyelhető: 480-ról 610 forintra emelkedett az ára. Ez 27 százalékos drágulás. A termékek tehát nem egységesen lettek újracímkézve. Egy kávét vagy egy zsömlét egyszerűen nem lehet adott összeg felett eladni, mert nem lesz, aki megvegye. A tönkölybúza persze eleve drága alapanyag; akinek ez kell, az már hozzászokott, hogy sokkal drágább, mint a sima vizes zsömle. Hasonló a helyzet a kenyérrel is. A speciális változatokért lényegében bármennyit el lehet kérni, nem ritka az ezer forint feletti ár sem – félkilós kenyerekről van szó természetesen. A péksüti, főleg ha vajjal kell készíteni, már lassan luxuscikk, valószínűleg ezeknél lehet leginkább érvényesíteni a növekvő költségeket.
Büférutin
Az éttermeknek, pékségeknek, kávézóknak nemcsak az alapanyagok drágulását kell kigazdálkodniuk, hanem a megugró energiaárakat is. Ehhez képest egy iskolai büfé annyival lehet könnyebb helyzetben, hogy érinti az iskolákban is kötelező 18 fok, vagyis kénytelen spórolni. Ezzel együtt a rántotthúsos szendvics árváltozása jól mutatja, hogy az iskola kapuja sem állítja meg az inflációt. Tavaly tavasszal egy budai általános iskola büféje 450 forintért adta a rántotthúsos szendvicset, ami aztán gyors ütemben 500, majd a tanév végére 550 forintra drágult. Az időközben felső tagozatba lépett helyszíni tudósító beszámolója szerint szeptemberben már 600 forintot kellett fizetnie a szendvicsért, a téli szünetre pedig már 650 forintra emelkedett a friss zsömlével és ebből kifolyólag házi készítésű szendviccsel esetenként szolgálni nem tudó szülő (e cikk szerzője) extra kiadása.
Az egyes termékek árváltozása nem írja felül a KSH adatait, hiszen ezek esetlegesek és nem fedik le még egy család, háztartás esetében sem a teljes fogyasztói kosarat. Ám az emberek megjegyzik azokat az árakat, amelyekkel rendszeresen találkoznak. A reggeli kávé a sarkon, a leves ebédidőben vagy akár a rántotthúsos szendvics a gyereknek. Persze mindig egyre többet fizetünk a nagybevásárlásoknál, de azok az áremelkedések mégsem annyira mellbevágóak – hiszen mégiscsak több termék van a kosárban. Ha a rutin drágul, az sokkal szembetűnőbb, s talán ezért is érzékelhetjük az inflációt magasabbnak a hivatalos indexnél.
(Címlapképünk illusztráció)
