Mészáros Lőrinc cége az agrárszektorban is jól muzsikál

  • narancs.hu
  • 2018. május 28.

Gazdaság

Persze, már a cég elnevezése is sikerre predesztinálja.

Aranykorona Zrt.: ezzel az egyszerű és kellemesen csengő névvel üzemel Mészáros Lőrinc egyik mezőgazdasági cége. A társaság elsősorban állattenyésztéssel, ezen belül a tojós tyúkok tartásával és tojástermeléssel, valamint növénytermesztéssel foglalkozik.

Az igen jól prosperáló cég tavaly csaknem 1,9 milliárd forint forgalmat hozott össze, de ami ennél is szembetűnőbb, hogy az adózott eredménye egyetlen év alatt a 46-szorosára emelkedett.

A hihetlen üzleti érzékkel rendelkező Mészáros még 2014-ben szerezte meg a vállalatot, amelynek akkor alig 1 milliárdos forgalma volt, s komoly anyagi gondokkal küzdött.

Kérdés, mikor sikerül Mészáros Lőrincnek felérni a csúcsra, és megszerezni Magyarország leggazdagabb embere címet. Bár jó úton halad – és hogy mennyire jó úton, arra bizonyság a most csütörtökön megjelenő Magyar Narancs parádés írása a Mészáros-birodalomról –, egyelőre be kell érnie a második hellyel.

Mészáros Lőrinc a második leggazdagabb magyar, de talán nem sokáig

A Napi.hu ismét elkészítette a 100 leggazdagabb és a 100 legbefolyásosabb magyar listáját, és az eredmények - ismerve a hazai viszonyokat - aligha meglepőek. Mészáros Lőrinc Fotó: MTI - Földi Imre Mészáros Lőrincnek még egy kicsit gazdagodnia kell, hogy második helyéről beérje Csányi Sándort, de ha ilyen tempóban folytatja a gyarapodást - egy év alatt potom 160 milliárd forinttal lett vastagabb -, jövőre könnyűszerrel letaszíthatja a trónról az OTP urát.

(via zoom.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.