Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Mészáros Lőrincé a legnagyobb magyar családi vállalkozás

  • narancs.hu
  • 2019. szeptember 4.

Gazdaság

Majdnem 200 milliárd forinttal többet ér a Mészáros-csoport, mint a második helyen álló MPF Holding.

Megjelent a Forbes legújabb listája a legnagyobb magyar családi vállalkozásokról, és nem meglepő módon Mészáros Lőrinc és családja végzett az első helyen. "Mészárosék akkora növekedést tudtak felmutatni egyetlen év alatt, mint még senki, ráadásul soha nem állt ilyen értékes cég az első helyen, és arra sem volt példa, hogy az első és a második között ekkora különbség legyen" - írja a lap.

A Mészáros-csoport becsült értéke ugyanis 353,4 milliárd, míg a második helyet elfoglaló, a Felcsuti Zsolt érdekeltségébe tartozó MPF Holding becsült értéke "csupán" 159,1 milliárd forint.

Tavaly még az MPF Holding volt az első, idén a második helyre szorult vissza. A harmadik helyen a Csányi Sándor-féle Bonafarm Csoport áll 122,7 milliárddal.

A Forbes becslése szerint tavalyhoz képest a legnagyobbat Bige László és a Nitrogénművek bukta, jelenleg 56,9 milliárdot érhet a péti komplexum. A lap értékelése szerint a Nitrogénművek és az NZRT-Trade folyamatosan vesztett az értékéből. Bige Lászlóról az alábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Ki akarja tönkretenni Bige Lászlót?

Magyarország ötödik leggazdagabb üzletembere hónapok óta foghatja a fejét a cégeit ért hatósági vizsgálatok miatt. Bige László kilátásba helyezte szolnoki gyára bezárását is. A több mint százmilliárdos műtrágyapiac átalakulhat, ami nem túl jó hír a gazdáknak.

Előző cikk a rovatban Magyarország hasít – legalábbis az uniós csalási statisztikában biztosan Magyarország hasít – legalábbis az uniós csalási statisztikában biztosan
Következő cikk a rovatban Matolcsy nekirongyolt Varga Mihálynak Matolcsy nekirongyolt Varga Mihálynak

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Kritika

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Kritika

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Kritika

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

Kritika

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.
Törvénytelen gyermekek

Kritika

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Kritika

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Kritika

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

A szerk.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

A szerk.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.