Magyarországon végezte el a legtöbb vizsgálatot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2018-ban – írja az Index a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentésére hivatkozva. Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly
- 9 nyomozást zárt le Magyarországon,
- míg Görögországban és Lengyelországban 8-8-at,
- Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et.
A dokumentumból az is kiderül, hogy 2012. január 1. és 2018. december 31. között a magyar ügyészség összesen 20 nyomozást indított az OLAF tanácsára, és ebből 9 esetben emeltek vádat, a többinél lezárták az ügyet. Ez 45 százalékos vádemelési arányt jelent a 36 százalékos európai átlaghoz képest. A korrupció kapcsán sokat emlegetett Romániában például ugyanebben az időszakban a 84 ügyészségi eljárásból mindössze 25 esetben emeltek vádat, Görögországban viszont 10-ből 8 ügyben.
A jelentésből az is kiderül, hogy
„az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé.”
Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal.
A magyarországi visszaélések súlyosságára utal az is, hogy 2014 és 2018 között a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának a visszafizetését tanácsolata az OLAF, az EU-s átlag csak 0,45 százalék, Romániában 0,4, Görögországban 0,31, Lengyelországban pedig csak 0,12 százaléknyi visszatérítést javasoltak.
Az OLAF nyomozási igazgatója, Ernesto Bianchi a számok ellenére „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”. Mint mondta, sok év tapasztalat megtanította arra, hogy ne dőljön be látszólagos statisztikai eredményeknek. „Az uniós és nemzeti hatóságok közti folyamatos együttműködés és párbeszéd sokkal fontosabb.”
