Mintha nem is lett volna vírus: a kormány kiűrítette a Gazdaságvédelmi Alapot
Varga-Orban2_top_story_lead.jpg

Mintha nem is lett volna vírus: a kormány kiűrítette a Gazdaságvédelmi Alapot

  • narancs.hu
  • 2020. július 15.

Gazdaság

Úgy tűnik, a magyar kormány az egyetlen, amelyik nem számít gazdasági válságra.

Egyetlen keddi határozattal 300 milliárd forintot vont el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból, írja a Portfolió.

A járvány gazdasági hatásait enyhíteni hivatott alap összege eredetileg 1346 milliárd forint volt. A kormány  ide sorolta be a bevételi és a kiadási oldalra is a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 423 milliárd forintos keretét, ami nem plusz összeg, csak ráírták, hogy mentőcsomag.

A maradék 923 milliárd forintnyi kiadás fedezete pedig különböző minisztériumi zárolások voltak, ezeket azonban soha nem részletezte a kormány – azaz nem lehetett tudni, miből lenne erre pénz.

Aztán ebből is elkezdtek költekezni: 25 milliárd ment űrkutatásra, 82 milliárd a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására, további százmilliárdok mentek stadionokra, útfejlesztésre, múzeumoknak, valamint különböző minisztériumi programokra. A Portfolio számításai szerint már június elején kivettek a csomagból 445 milliárd forintnyi forrást, ehhez jön a mostani 300 milliárd – így gyakorlatilag kijelenthető, hogy a Gazdaságvédelmi Alap kiürült.

A mostani 300 milliárdból sok helyre jut – csak épp nem a vírus okozta károk enyhítésére:

  • Magyar Falu Program alprogramjainak támogatása: 40 milliárd forint,
  • Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése: 32,6 mrd,
  • A párnagáz szerződés megszüntetéséhez kapcsolódó kiadások: 24,6 mrd,
  • Külgazdaság fejlesztési célelőirányzat: 23,9 mrd,
  • Magyar Falu Program, falusi útalap: 22 milliárd forint,
  • A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. támogatása: 20 mrd,
  • Központi kezelésű előirányzatok, Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások: 20 milliárd forint.
  • Paks II. Atomerőmű Zrt. tőkeemelése: 15,1 milliárd forint,
  • Vasúti személyszállítás korábbi költségtérítéseinek elszámolása: 15 mrd,
  • Vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése: 9,8 mrd,
  • Vasúti személyszállítási gördülőállomány fejlesztése: 9,3 milliárd forint,
  • Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai: 7,7 mrd,
  • Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, személyi juttatások: 6,7 mrd,
  • A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása: 6,5 milliárd forint,
  • NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. támogatása: 5,5 mrd,
  • Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok tőkeemelése: 5 milliárd forint,
  • A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése: 4,9 mrd forint,
  • Egészséges Budapest Program, beruházások: 4,6 mrd,
  • Klebelsberg Központ, felújítás: 3,2 mrd,
  • Pénzügyminisztérium, Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, beruházások: 3,2 milliárd forint,
  • A regionális víziközmű társaságok támogatása: 2,5 mrd,
  • Területfejlesztéssel összefüggő feladatok: 2 milliárd forint.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.