Nálunk drágultak a legnagyobbat az ingatlanok az EU-s országok közül

  • narancs.hu
  • 2023. július 12.

Gazdaság

A legtöbb fiatalnak csak álom a saját lakás, évtizedekig gyűjtögethetik az önerőt.

Szigorodtak a hitelfelvételi szabályok, a kormány pedig szigorítja a a családtámogatások feltételeit, pedig úgy elszaladtak a lakásárak Magyarországon, hogy egy fiatalnak jellemzően már tíz évig kell spórolnia csak ahhoz, hogy összerakja a lakáshitelhez szükséges önerőt – derül ki a Nemzeti Bank elemzéséből, amit az RTL.hu ismertet.

Az ingatlanok ára az Európai Unióban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, 2015-óta a 256 százalékára. A legtöbb nyugat-európai országban a 2015-ös ár 100-150 százalékán forognak a lakóingatlanok. 

Magyarországon extrém magas, 92 százalékos a saját tulajdonú ingatlanban lakók aránya, és nagyon drága bérelni.

Szinte lehetetlen önerőre összegyűjteni egy fiatalnak, ha nem örököl vagy nem jut nagyobb összeghez. Egy lakás megvásárlásához az MNB most minimum 20 százalékos önerőt ír elő, de jellemzően legalább 25 százalékot kell a fiatalnak letenni az asztalra ahhoz, hogy a kezdeti költségekkel – illeték, ügyvédi díjak, közvetítői jutalékok – együtt hozzájuthasson a kiszemelt ingatlanhoz.

Az sem segít rajuk, hogy Magyarországon az első lakásukat vásárló fiatalokra ugyanolyan előírások vonatkoznak most, mint minden más jelzálogadósra. Pedig jellemzően annál korábban vállalnak a fiatalok gyereket, minél hamarabb biztos lakhatáshoz jutnak.

A jegybank szakértői is lazításokat javasolnak: csökkenteni lehetne a fiatal lakásvásárlók számára az önerő előírást, hiszen az 5-10 százalékponttal magasabb hitelfedezeti arány az eddigi felére vagy háromnegyedére csökkenthetné az önerő előteremtéséhez szükséges időt. A jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályokon is lehetne enyhíteni, mivel a fiatalok jellemzően később többet keresnek, ahogy tapasztalatot szereznek a munkaerőpiacon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.