Németország és Franciaország 500 milliárd eurós alapot javasol a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására

  • narancs.hu
  • 2020. május 18.

Gazdaság

Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból.

Németország és Franciaország egy 500 milliárd eurós (180 ezer milliárd forint) európai uniós alap felállítását javasolja a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására – jelentette be a német kancellár és a francia államfő hétfőn.

Az úgynevezett helyreállítási alap célja, hogy az Európai Unió "megerősödve, összetartóan és szolidárisan" emelkedjen ki a járvány miatt keletkezett gazdasági válságból – mondta Angela Merkel német kancellár Emmanuel Macron francia államfővel tartott online tájékoztatóján, aláhúzva, hogy a koronavírus-járvány az EU eddigi legnagyobb megpróbáltatása.
A német-francia javaslat szerint az alap forrásait a hatályos EU-s szerződések, mindenekelőtt a költségvetési előírások keretei között teremtenék elő. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazása alapján felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésének részeként használnak fel.

A pénzt a költségvetési ciklus első éveire összpontosítva kellene elkölteni, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több költségvetési periódusra elnyújtva fizetnék vissza Berlin és Párizs elképzelése szerint.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.