Surányi György: "Semmi szükség nincs arra, hogy az adófizetők pénzét így szórjuk szét"

Az Európai Unió gyorsan és pragmatikusan reagált a válsághelyzetre olyan lépésekkel, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A magyar kormány viszont a válságban is megszorít, ezért százezrek kerülhetnek komoly bajba. Ha a jegybank továbbra is hagyja leértékelődni a forintot, az az ország kiárusításával egyenlő - mondja az MNB volt elnöke. Ízelítő a Surányi Györggyel készült interjúnkból a friss Magyar Narancsból.

A csütörtököktől kapható friss Magyar Narancsban interjút olvashat Surányi György közgazdásszal, egyetemi magántanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével. Részletek az interjúból:

Magyar Narancs: Mire számít, milyen alakú görbével lesz leírható ez a válság?

Surányi György: Meglepő lenne a gyors, V alakú kilábalás. Ez sem kizárt, de az elhúzódó helyreállításnak nagyobb a valószínűsége.

MN: Miért?

SGY: A válság annyira mély és kiterjedt, hogy innen nincs nagy esélye a gyors visszapattanásnak. Az előrejelzések döntő többsége szerint minimum egy, de inkább két év szükséges ahhoz, hogy a 2019-es teljesítményt elérjék a fejlett országok. Ezen túl vannak olyan területek, ahol tartós strukturális átrendeződés látszik, például a beszállítói láncok alakulásában, vagy olyan fontos ágazatoknál, minta turizmus, továbbá megfigyelhető a távmunka és a digitalizáció gyors terjedése.

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Mennyire tekinthető egyedinek ez a mostani válság?

SGY: Régóta számítani lehetett arra, hogy a gazdaságtörténet leghosszabb fellendülési szakaszát követően egy szokásos mélységű, ciklikus visszaesés következik. Ugyanakkor általában arra számítottak, hogy ez a válság nem lesz olyan mély, mint a legutóbbi, a 2008-as. Ehhez képest a járvány mindent felülírt. A koronavírus hatására olyan mértékű keresleti és kínálati sokk érte a világgazdaság összes fontos szereplőjét, amire senki nem számított. A mostani válság mértéke lényegesen meghaladja a 2008-asét. A veszteségeket tekintve inkább az 1929–1933-as válságra fog hasonlítani. Nagy különbség azonban, hogy a gazdaságpolitikai válaszok gyökeresen különböznek az akkorihoz képest. Ezért a válság remélhetően sokkal rövidebb lefutású lesz, a szociális háló sűrűsége pedig eleve messze meghaladja az akkori szintet. (...)

MN: A kormány mentőcsomagját hogyan értékeli?

SGY: Ha azokat a számokat nézzük, amelyeket a kormány előrevetít, akkor a 2020-as költségvetés egyértelműen nettó megszorító, tehát válságot erősítő hatású. (...)

Az pedig, hogy a kormány több száz milliárdnyi vissza nem térítendő támogatást ad, több szempontból is káros. Egyrészt a piacgazdaság elveivel nehezen egyeztethető össze, erkölcstelen, és teljességgel a gazdasági hatékonyság ellen van. A magánvállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatás ugyanis azt jelenti, hogy csökkenti a megtérülési kritériumot. Vagy ha az nem csökken, akkor zsebre teszik az így kapott pénzt. Vagy előáll a kettő kombinációja. Egy sor olyan vállalkozás kap vissza nem térítendő, sokmilliárdos juttatást, amelyekből az elmúlt években hatalmas osztalékokat vettek ki, és semmi szükség nincs arra, hogy az adófizetők pénzét így szórjuk szét.

Surányi György az interjúban arról is beszél, hogy milyennek tartja a Matolcsy György vezette jegybank váláságkezelő lépéseit, mint gondol a forintárfolyam alakulásáról, az EU-s válságintézkedéseiről.

A lap csütörtöktől kapható az újságárusító helyeken vagy előfizethet rá itt.