Holnaptól él a szabály, ami szerint könnyebb kiesni a tb-ellátottak közül

  • narancs.hu
  • 2020. június 30.

Gazdaság

Nem lesz lehetőség az utólagos tb-fizetésre, ki kell majd fizetni a szolgáltatást.

Július elsején lép hatályba az új társadalombiztosítási törvény, amely módosítja az egészségbiztosítással érintett személyek körét, egységesíti a járulékfizetési rendszert, módosítja a kiegészítő tevékenységet folytató személyek csoportját és új elemként járulékfizetési alsó határt vezet be - emlékeztet a Napi.hu.

A nyugdíjjárulék (10 százalék), az egészségbiztosítási járulék (7 százalék), és a munkaerő-piaci járulék (1,5 százalék) összeolvadásával egy egységes új járulék keletkezik, a társadalombiztosítási járulék, amelynek mértéke ugyanakkor 18,5 százalék marad, mint korábban.

Ezentúl viszont azok a személyek,

akik nem fizetik az egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot és legalább hathavi elmaradást halmoznak fel, nem lesznek jogosultak a térítésmentes egészségügyi ellátásra.

Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1-jétől már nem lesz lehetőség az elmaradt egészségbiztosítási szolgáltatási járulék befizetésével a jogviszony utólagos rendezésére, vagyis a betegnek, ha ellátták, ki kell fizetnie a szolgáltatást. A sürgősségi ellátást azonban továbbra sem lehet megtagadni.

A családi járulékkedvezményt eddig a munkaerő-piaci járulék után nem lehetett érvényesíteni, most viszont már a teljes, 18,5 százalékos tb-járulékból érvényesíthető a kedvezmény.

A jogszabály bevezeti a járulékfizetési minimumot is. Ez a minimálbér 30 százaléka lesz, azaz idén havi 48,3 ezer forint. Ha pedig valaki táppénzen van, vagy bármi más okból szünetel a biztosítása, akkor a járulékfizetési minimumot arányosítani kell, vagyis elosztani harminccal és megszorozni annyival, ahány naptári napon abban a hónapban volt biztosítási jogviszonya.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.