Tovább hasít SzerbiábanTiborcz István egykori cége

  • narancs.hu
  • 2020. augusztus 17.

Gazdaság

24 közvilágítási pályázatból, 22-t az Elios nyert meg.

Az elmúlt években kiírt 24 szerbiai közvilágítási pályázat közül 22-t nyert meg vagy az Elios szerbiai cége vagy egy hozzá üzletileg kötődő cég vagy konzorcium.  írja a 444.hu a szerb N1 tényfeltáró videójára hivatkozva.

Szerbiában az utcai világítás korszerűsítése tavaly kezdődött meg, a folyamatban már induláskor ismerős cégek és módszerek köszöntek vissza, a Direkt36 már tavaly nyáron írt arról, legalább 8 milliárd forint értékben nyertek Szerbiában közvilágítási tendereket olyan konzorciumok, amelyeknek legalább egy tagja kötődik az Elioshoz.  Ráadásul a megbízások egy részét ezek a konzorciumok a szerb kormánypárthoz kötődő cégekkel együttműködve kapták meg.

A portál és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat közös oknyomozásában arra jutott, hogy a pályázati feltételek az Elioshoz kötődő cégeknek kedveztek, és több esetben nem volt rajtuk kívül más jelentkező.Úgy tűnik, a folyamat azóta csak erősödött, hiszen a frissen publikált videóban már összesen 22 Elios-hoz köthető projektről van szó.

Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF már vizsgálta a korábban Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló Elios magyar közvilágítási projektjeit, és arra a megállapításra jutott, hogy a beruházásoknál súlyos szabálytalanságok történtek, a céget fedező magyar kormány pedig a botrány csillapítása végett úgy döntött, hogy inkább lemond az Elios által elnyert közbeszerzésekre szánt 13 milliárd forintnyi uniós finanszírozásról, vagyis inkább a magyar adófizetők pénzéből fedezik ezt az összeget.

Ahhoz, hogy Tiborczéknak lejtsen a pálya, az államapparátus több szintjén is szemet kellett hunyni a szabálytalanságok felett: így a közbeszerzéseket kiíró és elbíráló önkormányzatoknál, és a helyhatóságokat ellenőrző minisztériumoknál, a települések pályázatát elbíráló Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, illetve az uniós források elköltését is vizsgáló intézményrendszer csúcsánál, a Miniszterelnökségnél. Hogy az önkormányzatok véletlenül se válasszanak ki mást, egy jól szervezett tanácsadó hálózat tagjaival kellett szerződniük a folyamat elejétől, onnan kezdve, hogy az uniós forrásért pályáztak a városok. Magát a pályázati kiírást is a be­adás előtt úgy módosította az irányító hatóság, hogy a keretrendszer is Tiborczéknak kedvezzen. Már az energetikai tanulmányok, a műszaki tervek és különböző háttértanulmányok is azt készítették elő, hogy az Elios legyen a befutó, majd ezekre ráerősített az általában a cég paramétereire kiírt közbeszerzés. A közbeszerzések előkészítését is a legtöbb esetben olyan cégek végezték, amelyek tudhattak arról, kit kellene előnyös helyzetbe hozni. Ezzel a tanácsadók arról is gondoskodhattak, hogy Tiborczék hozzáférjenek olyan bizalmas információkhoz, amelyekhez más pályázók nem; vagyis ezek a tanács­adók tudatában lehettek annak, hogy csalást készítenek elő, és hogy ők is ebből gazdagodnak.

A rendszer működéséről részletes írást közöltünk a Magyar Narancs print kiadásában.

Az elsötétített ország - Az Elios-ügy és az önkormányzatok felelőssége

Alig volt olyan ellenzéki önkormányzati képviselő, aki időben tudhatta, hogy a városa Tiborcz Istvánékkal akar közvilágítást fejleszteni. A képviselő-testületek többsége nem szavazhatott arról, hogy kivel szerződjön a település, ők csak az eredményhirdetés után szembesültek az Elios győzelmével. Vagy még akkor sem.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.