A francia élvonallal vetekszik a magyar focistáknak adott fizetések szintje, mert a magyar állam a labdarúgók jövedelmének sokkal kisebb részét vonja el, mint ami más országokban jellemző – írja a G7 az elemzésében.
A lap rámutat, hogy az NB I-es csapatok összesített személyi ráfordítása úgy nőtt a bő hússzorosára 2010 és 2023 között, hogy közben az elsőosztályú bajnokság létszámát 16-ról 12-re csökkentette a szövetség. A magyar NB I-ben így már jobban keresnek a focisták, mint bármely kelet-európai ország elsőosztályú bajnokságában, a magyarországi focistafizetések az ausztriaiak szintjén vannak, de a Ferencváros a francia középcsapatok szintjén tud már fizetni a játékosoknak.
A lap elemzése szerint ez egyrészt a nálunk a fociba ömlő állami milliárdoknak köszönhető, másrészt annak, hogy a focisták nálunk kevesebb adót fizetek, mint máshol. Magyarországon ugyanis a labdarúgók nem személyi jövedelemadót, hanem 2010 óta úgynevezett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho) fizetnek, ennek felső összeghatárát 2018-ban 500 millióra emelték, vagyis az itthon játszó labdarúgók jelenleg félmilliárd forintos jövedelemig választhatják a kedvezőbb adózást, miközben a sporton kívüli szakmánál 60 millió forint a limit.
Miután pedig a kormány a koronavírus-járványt követően eltörölte az úgynevezett munkáltatói ekhót, a cégeknek semmilyen fizetési kötelezettsége nincs, ezzel pedig tovább csökkent a hazai labdarúgócsapatok költségszintje is.
A lap összesítése szerint a
rendkívül kedvező adózási környezettel a magyar állam éves szinten 4,5-5 milliárd forint bevételről mond le csak a labdarúgó NB I-ben.
