Hétfőn este teljesen váratlanul jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio.hu értesülései szerint az OTP a változtatás legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak, de a Magyar Bankholding, az Erste Bank vagy éppen a kisebb bankok többsége enyhe pozitív egyenleggel jöhet ki a változtatásból.
Eddig a bankoknak 2022-ben az előző évi, teljes adóévre vonatkozó nettó árbevételük 10 százalékát, 2023-ban pedig a 2022-es évi nettó árbevételük 8 százalékát kellett önadózás útján befizetniük – számolt be az mfor.hu.
A módosítások értelmében azonban a különadó 2023. január 1. napjától 2023. június 30. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel 50 százaléka. 2023. július 1. napjától 2023. december 31. napjáig számítandó adóalaprésze az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény 50 százaléka. Az adóalaprész 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék.
A Magyar Bankszövetség az mfor.hu-hoz eljuttatott közleményében felháborodását fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. Eszerint: „A nyereségadó természetes alapja a nyereség. A bankszektor tőkearányos nyereségessége messze elmarad az inflációtól, így szektor szinten extra profitról nem lehet beszélni. Az adórendszernek átláthatónak, egyszerűnek és versenysemlegesnek, a különadóknak pedig ideigleneseknek kell lenniük. A szabályrendszer folyamatos változtatása, az átmeneti intézkedések hosszú távú fenntartása csökkenti a befektetői bizalmat és hazánk versenyképességét. Ezért a Bankszövetség továbbra is kéri a különadó mihamarabbi kivezetését."
