Több mint hetven intézkedésre tett javaslatot a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) – amely a gazdaság újraindításáért felelős kormányzati akciócsoportnak kommunikálta javaslatait, ettől remélve a koronavírus okozta gazdasági károk kiküszöbölését, enyhítését, valamint a járvány lefutását követően a gazdaság újraindítását – derül ki az MTI tudósításából.
Azért is fontos lépni, mert a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), amely az ENSZ szakosodott szervezete, a múlt héten 25 millió munkahely megszűnését prognosztizálta. Az Egyesült Államokban pedig, hírek szerint, egy hét alatt több mint hárommillió ember regisztrálta magát munkanélküliként.
Az MKT tagjai többek között gyors intézkedéseket sürgetnek az áruszállítás és a logisztika érdekében, míg a kisvállalkozások túlélését közép- és hosszú távú megoldásokkal biztosítanák; a legsürgősebb feladatnak pedig a munkahelyek megtartását és az arra érdemes kis- és középvállalkozások túlélésének biztosítását nevezték.
Kik ők?
A gazdaság újraindításáért felelős kormányzati akciócsoportban az MKT elnöke, Pleschinger Gyula (aki a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja) is részt vesz. A társaság tagja a csoportot vezető tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea is.
A NER prominensein kívül többek között Balázs Péter egyetemi tanár (CEU, Budapesti Corvinus Egyetem) és Bod Péter Ákos tanszékvezető egyetemi tanár (Budapesti Corvinus Egyetem) vesz részt az MKT munkájába.
Az MKT alapvetően derűlátó: hangsúlyozta például, hogy a monetáris politika a bankközi piac likviditásának biztosításával, célzott hitel- és kötvényprogramokkal illetve a makroprudenciális szabályozás lazításával finanszírozási oldalról megteremtette a pénzügyi szektor és a vállalkozások számára a válság átvészelésének feltételeit. A továbblépéshez most elsősorban a fiskális politika eszközeire lehet támaszkodni – írták.
Mit javasolnak?
Az MKT eddigi javaslatainak többsége – különösen az azonnali beavatkozást igénylő javaslatok – a munkahelyek megtartásával, új munkahelyek megteremtésével az egészséges munkaerő biztosításával, valamint az áruszállítási-logisztikai területtel kapcsolatosak.
A középtávú – 1-6 hónapra kitekintő –, valamint a hosszabb távú javaslatok pedig a kkv-szektort, a stratupokat, az informatikai szektort, az innovációt, az európai uniós források szükséges átcsoportosítását, valamint az agráriumot és az élelmiszeripart érintik elsősorban, de már készülnek a kultúra és a demográfia világát érintő gazdaságpolitikai javaslatok is.
(MTI)
