Villanyvezetéket épít Románia Magyarország felé

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 17.

Gazdaság

Azért is, mert az akkumulátorgyárak miatt nálunk nőni fog az áramigény.

Villamosvezetéket épít Nyugat felé Románia, hogy eladja zöldenergiáját, mert az ország áramterelése 2030-ig 10 ezer megawattnyi kapacitással bővül – írja a Telex, Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter interjújára hivatkozva. 

Ilyen mértékben nő a megújulóegergia-termelés a szomszédban, többek között a Fekete-tenger partján lévő szélerőműveknek köszönhetően.

A miniszter arról beszélt, hogy készül a megvalósíthatósági tanulmány a vezeték kapacitásáról. Maga az építés több mint 3 milliárd euróba kerül, és 2028-29-ig be akarják fejezni. Befektetőket keresnek a projekthez, és úgy tervezik, hogy az áramot majd a bolgár, román, magyar, osztrák érdekeltségű gázvezeték mentén vezetik. A nagyfeszültségű kábel abban is segít, hogy optimalizálják a belföldi áramelosztást, és a szomszédos Magyarországot is kiszolgálva regionális áramelosztóvá váljon Románia.

Magyarország azért is került képbe, mert a következő években nálunk az ipar fejlesztése, az akkuklaszter miatt meg fog nőni az áramigény.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.