Hordókban áll az eladatlan magyar méz

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 16.

Gazdaság

A hazai méhészeknek talán még sosem volt ilyen nehéz évük.

Egy futószalag mellett álló gyári munkás többet keres, mint egy méhész – foglalja össze a szakma helyzetét egy érintett a Deutsche Welle és a Telex együttműködésében készült videóban. Az összeállításból kiderül, a magyar méhészeknek talán még sosem volt ilyen nehéz évük:

az enyhe tél, az európai piacokat elárasztó olcsó ukrán és kínai méz, a magas termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és a kevés termés szinte eladhatatlanná teszik a magyar mézet.

Sok helyen áll hordókban az eladatlan méz, mert a méhészek inkább kivárnak, mint hogy veszítsenek rajta. Több magyar méhész pedig inkább szakmát vált, annyira nem látja a kiutat.

Megmenthető még a magyar méhésztársadalom, vagy csak a nagy, professzionális cégek fogják túlélni? – teszik fel a kérdést a videó készítői.

A kínai kamumézről itt írtunk:

A méhek és a méhészek életéről, az árstoppos cukorról pedig itt:

A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök tapasztalati úton próbálja átérezni a méhészek keserédes sorsát.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.