115 milliárdból fejlesztik az áramhálózatot, a debreceni akkugyár járhat vele jól

  • narancs.hu
  • 2023. március 13.

Belpol

A Szeged és Szolnok közötti távvezetéket fejlesztik összesen 115 milliárd forintból, hogy a debreceni akkugyár energiaigényét kielégítsék. 

A magyarországi termelés Paks 2 nélkül nem tudja fedezni az Észak-Magyarországon épülő új üzemek áramigényét, ezért a debreceni akkumulátorgyár esetében már folynak az energiavásárlási tárgyalások, hogy külföldi importtal segítsenek be a napelemek és a hazai termelés mellé – írja a Telex.

Február közepén a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) bejelentette, hogy jóváhagyta hazai hálózatfejlesztési tervét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, ennek keretében a következő években több mint 400 milliárd forintból bővítik kapacitásukat országszerte. Ezekre a fejlesztésre elsősorban azért van szükség, hogy ki tudják szolgálni „az újabb, jelentős volumennel rendelkező fogyasztók energia-, valamint az adott térségben jelentkező, és elsősorban napelemes erőművi fejlesztések csatlakozási igényeit”.

Korábban a Világgazdaság is írt arról, hogy a Debrecenbe tervezett CATL-gyár energiaigénye csak egy paksi blokknyi kapacitással lenne kielégíthető, ami azonban 2030-ra készül csak el, ezért úgy tűnik, hogy külföldről kell majd hozzá áramot importálni, illetve hogy a cég akár kaphatott is egy erre vonatkozó ígéretet a magyar kormánytól. 

A Telex most arra hívja fel a figyelmet, hogy egy február végi Magyar Közlönyben a kormány 115 milliárd forintot különített el „az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergiahálózat-fejlesztés megvalósulása érdekében”. A tervek szerint 2028-ig több fokozatban 220 kilovoltosról 400 kV-osra fejlesztik a Szeged és Szolnok közötti távvezetéket összesen 115 milliárd forintból.

A Mavir a lappal csak annyit közölt, hogy a beruházás az érintett térség áramellátásának stabilitását növeli majd, az LMP viszont teljesen biztos benne, hogy a távvezetékfejlesztést nagyrészt a debreceni akkumulátorgyár indokolja.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.