A tücskök vagy maguktól támadtak, vagy felbérelte őket a titkosszolgálat

  • Hraskó Gábor
  • 2019. január 24.

Hamis dilemma

A média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Ugye emlékszünk még arra, hogy szinte pont egy évvel ezelőtt komoly diplomáciai vita kerekedett az USA és Kuba között, mikor a szigetország titkosszolgálata pszichológiai-akusztikus fegyverekkel megtámadta az amerikai nagykövetség dolgozóit, akik közül többek egészségügyi károsodásokat szenvedtek?

De történt-e egyáltalán támadás?

Kaptam én hideget és meleget is, amikor arról írtam, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy tömeghisztéria a legjobb magyarázat. Mert ugyebár...

  • hogyan merem én megkérdőjelezni, hogy tényleg egészségügyi károsodást szenvedtek a dolgozók (nem kérdőjelezem meg);

  • nem fogom fel, hogy nem egyedi esetről, hanem több dolgozóról van szó (de, értettem)?

Éppen ilyen a tömeghisztéria betegség, amiről a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (DSM-IV) ezt írja:

Betegségjelek és -tünetek gyors terjedése, amely összetartozó csoport egyedeit érinti, idegrendszeri zavart, funkciók felerősödését, kiesését, megváltozását okozza, de amelyeknél a felmerülő akaratlan fizikai panaszok szervi okai nem meghatározhatók.”

Részletek minderről a múltkori cikkemben. Ami miatt újra előhozakodok az üggyel az, hogy úgy tűnik, megkerült a bűnös!

Mielőtt lelőnénk a poént, hallgassuk meg újból a sokat idézett felvételt, amin az állítólagos akusztikus támadás hangja hallható, és amit a nagykövetség dolgozói vettek fel. Vigyázz a hangerőbeállításal, tényleg zavaró:

Kicsit hangoskodjunk, azaz elemezzük ezt a hangot! A legerősebb komponens egy 7KHz, azaz 7000 Hertzes alapfrekvencia. Ez úgy egy oktávval magasabb, mint a zongora legmagasabb hangja. Magam is meglepődtem, de amikor Google barátomnak beírtam, hogy „7 Khz”, akkor szépen kiadott egy YouTube felvételt egy 7000 Hertzes szinuszos audio jel mintáról. (Vigyázz, hangos lesz4)

Ha még van itt velem valaki és nem fordult le a székről komoly halláskárosulással, akkor észreveheti, hogy a kubai hang nem simán ez a 7 KHz-es hangfolyam, hanem rá van „ültetve” egy jóval lassabb, 180 Hz-es (azaz másodpercenként 180 hullámú) jel. Ez önmagában jó mély, és már nem is csodálkozom, hogy persze a Google segítségével ilyet is találok.

Na, ha ezt a kettőt összekeverjük, akkor szinte pontosan megkapjuk a kubai támadás hangját. Ezt így én nem találtam meg a Google-on, de szerencsére Alexander L. Stubbs és Fernando Montealegre zoológusok igen. Fülvédőket fel, és hallgassuk itt: Bzzzzzzzzzzzz…

No, de hol is találták meg ezt a hangot? Az Észak-Amerika éneklő rovarai nevű honlapon. Azon belül is egy helyi tücsökfaj oldalán: Indies short-tailed cricket. A két kutató az eredményt le is közölte egy cikkben (teljes cikk itt), amelyben megnézhetjük a tücsökhang pontos spektrumának ábráját is összehasonlítva a kubai nagykövetségen rögzítettével. A hasonlóság – pontosabban egyezés – letagadhatatlan.

Szóval a diplomaták tücsköt hallottak.

Hogy attól lettek-e a tüneteik, az kérdéses. Mindenesetre az eddigi egyetlen „bizonyíték” nem titkosszolgálati akcióra utal. Még mindig fennáll persze az a lehetőség, hogy az amerikai nagykövetség dolgozóit a kubai titkosszolgálat által felbérelt tücskök támadták meg.

false

Ha eddig valaki lesöpörte az asztalról a tömeghisztéria magyarázatot, az ezek után kicsit szerényebb lehetne. Értem én, hogy nehéz azt hinni, hogy amúgy épeszű emberekkel megtörténhet ilyesmi. Azért nehéz, mert akkor be kellene látnunk, hogy mindez mi magunkkal is megtörténhet.

Ez nagyon fájdalmas az egonknak, ezért aztán inkább tagadjuk a lehetőséget.

Ha most hasonló eseményekről a világ más területeiről is érkeznének híradások, akkor az vajon az összeesküvéselmélet-hívők vagy a rovarászok hitelét erősítené?

Nos, a média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Kíváncsi vagyok, hogy az amerikaiak hírszerzőkkel, haditengerészekkel, pszichiáterekkel vagy biológusokkal fogják-e megerősíteni a világ különböző pontjain levő diplomáciai testületeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.