A tücskök vagy maguktól támadtak, vagy felbérelte őket a titkosszolgálat

  • Hraskó Gábor
  • 2019. január 24.

Hamis dilemma

A média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Ugye emlékszünk még arra, hogy szinte pont egy évvel ezelőtt komoly diplomáciai vita kerekedett az USA és Kuba között, mikor a szigetország titkosszolgálata pszichológiai-akusztikus fegyverekkel megtámadta az amerikai nagykövetség dolgozóit, akik közül többek egészségügyi károsodásokat szenvedtek?

De történt-e egyáltalán támadás?

Kaptam én hideget és meleget is, amikor arról írtam, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy tömeghisztéria a legjobb magyarázat. Mert ugyebár...

  • hogyan merem én megkérdőjelezni, hogy tényleg egészségügyi károsodást szenvedtek a dolgozók (nem kérdőjelezem meg);

  • nem fogom fel, hogy nem egyedi esetről, hanem több dolgozóról van szó (de, értettem)?

Éppen ilyen a tömeghisztéria betegség, amiről a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (DSM-IV) ezt írja:

Betegségjelek és -tünetek gyors terjedése, amely összetartozó csoport egyedeit érinti, idegrendszeri zavart, funkciók felerősödését, kiesését, megváltozását okozza, de amelyeknél a felmerülő akaratlan fizikai panaszok szervi okai nem meghatározhatók.”

Részletek minderről a múltkori cikkemben. Ami miatt újra előhozakodok az üggyel az, hogy úgy tűnik, megkerült a bűnös!

Mielőtt lelőnénk a poént, hallgassuk meg újból a sokat idézett felvételt, amin az állítólagos akusztikus támadás hangja hallható, és amit a nagykövetség dolgozói vettek fel. Vigyázz a hangerőbeállításal, tényleg zavaró:

Kicsit hangoskodjunk, azaz elemezzük ezt a hangot! A legerősebb komponens egy 7KHz, azaz 7000 Hertzes alapfrekvencia. Ez úgy egy oktávval magasabb, mint a zongora legmagasabb hangja. Magam is meglepődtem, de amikor Google barátomnak beírtam, hogy „7 Khz”, akkor szépen kiadott egy YouTube felvételt egy 7000 Hertzes szinuszos audio jel mintáról. (Vigyázz, hangos lesz4)

Ha még van itt velem valaki és nem fordult le a székről komoly halláskárosulással, akkor észreveheti, hogy a kubai hang nem simán ez a 7 KHz-es hangfolyam, hanem rá van „ültetve” egy jóval lassabb, 180 Hz-es (azaz másodpercenként 180 hullámú) jel. Ez önmagában jó mély, és már nem is csodálkozom, hogy persze a Google segítségével ilyet is találok.

Na, ha ezt a kettőt összekeverjük, akkor szinte pontosan megkapjuk a kubai támadás hangját. Ezt így én nem találtam meg a Google-on, de szerencsére Alexander L. Stubbs és Fernando Montealegre zoológusok igen. Fülvédőket fel, és hallgassuk itt: Bzzzzzzzzzzzz…

No, de hol is találták meg ezt a hangot? Az Észak-Amerika éneklő rovarai nevű honlapon. Azon belül is egy helyi tücsökfaj oldalán: Indies short-tailed cricket. A két kutató az eredményt le is közölte egy cikkben (teljes cikk itt), amelyben megnézhetjük a tücsökhang pontos spektrumának ábráját is összehasonlítva a kubai nagykövetségen rögzítettével. A hasonlóság – pontosabban egyezés – letagadhatatlan.

Szóval a diplomaták tücsköt hallottak.

Hogy attól lettek-e a tüneteik, az kérdéses. Mindenesetre az eddigi egyetlen „bizonyíték” nem titkosszolgálati akcióra utal. Még mindig fennáll persze az a lehetőség, hogy az amerikai nagykövetség dolgozóit a kubai titkosszolgálat által felbérelt tücskök támadták meg.

false

Ha eddig valaki lesöpörte az asztalról a tömeghisztéria magyarázatot, az ezek után kicsit szerényebb lehetne. Értem én, hogy nehéz azt hinni, hogy amúgy épeszű emberekkel megtörténhet ilyesmi. Azért nehéz, mert akkor be kellene látnunk, hogy mindez mi magunkkal is megtörténhet.

Ez nagyon fájdalmas az egonknak, ezért aztán inkább tagadjuk a lehetőséget.

Ha most hasonló eseményekről a világ más területeiről is érkeznének híradások, akkor az vajon az összeesküvéselmélet-hívők vagy a rovarászok hitelét erősítené?

Nos, a média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Kíváncsi vagyok, hogy az amerikaiak hírszerzőkkel, haditengerészekkel, pszichiáterekkel vagy biológusokkal fogják-e megerősíteni a világ különböző pontjain levő diplomáciai testületeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.