A tücskök vagy maguktól támadtak, vagy felbérelte őket a titkosszolgálat

  • Hraskó Gábor
  • 2019. január 24.

Hamis dilemma

A média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Ugye emlékszünk még arra, hogy szinte pont egy évvel ezelőtt komoly diplomáciai vita kerekedett az USA és Kuba között, mikor a szigetország titkosszolgálata pszichológiai-akusztikus fegyverekkel megtámadta az amerikai nagykövetség dolgozóit, akik közül többek egészségügyi károsodásokat szenvedtek?

De történt-e egyáltalán támadás?

Kaptam én hideget és meleget is, amikor arról írtam, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy tömeghisztéria a legjobb magyarázat. Mert ugyebár...

  • hogyan merem én megkérdőjelezni, hogy tényleg egészségügyi károsodást szenvedtek a dolgozók (nem kérdőjelezem meg);

  • nem fogom fel, hogy nem egyedi esetről, hanem több dolgozóról van szó (de, értettem)?

Éppen ilyen a tömeghisztéria betegség, amiről a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (DSM-IV) ezt írja:

Betegségjelek és -tünetek gyors terjedése, amely összetartozó csoport egyedeit érinti, idegrendszeri zavart, funkciók felerősödését, kiesését, megváltozását okozza, de amelyeknél a felmerülő akaratlan fizikai panaszok szervi okai nem meghatározhatók.”

Részletek minderről a múltkori cikkemben. Ami miatt újra előhozakodok az üggyel az, hogy úgy tűnik, megkerült a bűnös!

Mielőtt lelőnénk a poént, hallgassuk meg újból a sokat idézett felvételt, amin az állítólagos akusztikus támadás hangja hallható, és amit a nagykövetség dolgozói vettek fel. Vigyázz a hangerőbeállításal, tényleg zavaró:

Kicsit hangoskodjunk, azaz elemezzük ezt a hangot! A legerősebb komponens egy 7KHz, azaz 7000 Hertzes alapfrekvencia. Ez úgy egy oktávval magasabb, mint a zongora legmagasabb hangja. Magam is meglepődtem, de amikor Google barátomnak beírtam, hogy „7 Khz”, akkor szépen kiadott egy YouTube felvételt egy 7000 Hertzes szinuszos audio jel mintáról. (Vigyázz, hangos lesz4)

Ha még van itt velem valaki és nem fordult le a székről komoly halláskárosulással, akkor észreveheti, hogy a kubai hang nem simán ez a 7 KHz-es hangfolyam, hanem rá van „ültetve” egy jóval lassabb, 180 Hz-es (azaz másodpercenként 180 hullámú) jel. Ez önmagában jó mély, és már nem is csodálkozom, hogy persze a Google segítségével ilyet is találok.

Na, ha ezt a kettőt összekeverjük, akkor szinte pontosan megkapjuk a kubai támadás hangját. Ezt így én nem találtam meg a Google-on, de szerencsére Alexander L. Stubbs és Fernando Montealegre zoológusok igen. Fülvédőket fel, és hallgassuk itt: Bzzzzzzzzzzzz…

No, de hol is találták meg ezt a hangot? Az Észak-Amerika éneklő rovarai nevű honlapon. Azon belül is egy helyi tücsökfaj oldalán: Indies short-tailed cricket. A két kutató az eredményt le is közölte egy cikkben (teljes cikk itt), amelyben megnézhetjük a tücsökhang pontos spektrumának ábráját is összehasonlítva a kubai nagykövetségen rögzítettével. A hasonlóság – pontosabban egyezés – letagadhatatlan.

Szóval a diplomaták tücsköt hallottak.

Hogy attól lettek-e a tüneteik, az kérdéses. Mindenesetre az eddigi egyetlen „bizonyíték” nem titkosszolgálati akcióra utal. Még mindig fennáll persze az a lehetőség, hogy az amerikai nagykövetség dolgozóit a kubai titkosszolgálat által felbérelt tücskök támadták meg.

false

Ha eddig valaki lesöpörte az asztalról a tömeghisztéria magyarázatot, az ezek után kicsit szerényebb lehetne. Értem én, hogy nehéz azt hinni, hogy amúgy épeszű emberekkel megtörténhet ilyesmi. Azért nehéz, mert akkor be kellene látnunk, hogy mindez mi magunkkal is megtörténhet.

Ez nagyon fájdalmas az egonknak, ezért aztán inkább tagadjuk a lehetőséget.

Ha most hasonló eseményekről a világ más területeiről is érkeznének híradások, akkor az vajon az összeesküvéselmélet-hívők vagy a rovarászok hitelét erősítené?

Nos, a média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Kíváncsi vagyok, hogy az amerikaiak hírszerzőkkel, haditengerészekkel, pszichiáterekkel vagy biológusokkal fogják-e megerősíteni a világ különböző pontjain levő diplomáciai testületeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.