A tücskök vagy maguktól támadtak, vagy felbérelte őket a titkosszolgálat

  • Hraskó Gábor
  • 2019. január 24.

Hamis dilemma

A média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Ugye emlékszünk még arra, hogy szinte pont egy évvel ezelőtt komoly diplomáciai vita kerekedett az USA és Kuba között, mikor a szigetország titkosszolgálata pszichológiai-akusztikus fegyverekkel megtámadta az amerikai nagykövetség dolgozóit, akik közül többek egészségügyi károsodásokat szenvedtek?

De történt-e egyáltalán támadás?

Kaptam én hideget és meleget is, amikor arról írtam, hogy a legvalószínűbb magyarázat az, hogy tömeghisztéria a legjobb magyarázat. Mert ugyebár...

  • hogyan merem én megkérdőjelezni, hogy tényleg egészségügyi károsodást szenvedtek a dolgozók (nem kérdőjelezem meg);

  • nem fogom fel, hogy nem egyedi esetről, hanem több dolgozóról van szó (de, értettem)?

Éppen ilyen a tömeghisztéria betegség, amiről a Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve (DSM-IV) ezt írja:

Betegségjelek és -tünetek gyors terjedése, amely összetartozó csoport egyedeit érinti, idegrendszeri zavart, funkciók felerősödését, kiesését, megváltozását okozza, de amelyeknél a felmerülő akaratlan fizikai panaszok szervi okai nem meghatározhatók.”

Részletek minderről a múltkori cikkemben. Ami miatt újra előhozakodok az üggyel az, hogy úgy tűnik, megkerült a bűnös!

Mielőtt lelőnénk a poént, hallgassuk meg újból a sokat idézett felvételt, amin az állítólagos akusztikus támadás hangja hallható, és amit a nagykövetség dolgozói vettek fel. Vigyázz a hangerőbeállításal, tényleg zavaró:

Kicsit hangoskodjunk, azaz elemezzük ezt a hangot! A legerősebb komponens egy 7KHz, azaz 7000 Hertzes alapfrekvencia. Ez úgy egy oktávval magasabb, mint a zongora legmagasabb hangja. Magam is meglepődtem, de amikor Google barátomnak beírtam, hogy „7 Khz”, akkor szépen kiadott egy YouTube felvételt egy 7000 Hertzes szinuszos audio jel mintáról. (Vigyázz, hangos lesz4)

Ha még van itt velem valaki és nem fordult le a székről komoly halláskárosulással, akkor észreveheti, hogy a kubai hang nem simán ez a 7 KHz-es hangfolyam, hanem rá van „ültetve” egy jóval lassabb, 180 Hz-es (azaz másodpercenként 180 hullámú) jel. Ez önmagában jó mély, és már nem is csodálkozom, hogy persze a Google segítségével ilyet is találok.

Na, ha ezt a kettőt összekeverjük, akkor szinte pontosan megkapjuk a kubai támadás hangját. Ezt így én nem találtam meg a Google-on, de szerencsére Alexander L. Stubbs és Fernando Montealegre zoológusok igen. Fülvédőket fel, és hallgassuk itt: Bzzzzzzzzzzzz…

No, de hol is találták meg ezt a hangot? Az Észak-Amerika éneklő rovarai nevű honlapon. Azon belül is egy helyi tücsökfaj oldalán: Indies short-tailed cricket. A két kutató az eredményt le is közölte egy cikkben (teljes cikk itt), amelyben megnézhetjük a tücsökhang pontos spektrumának ábráját is összehasonlítva a kubai nagykövetségen rögzítettével. A hasonlóság – pontosabban egyezés – letagadhatatlan.

Szóval a diplomaták tücsköt hallottak.

Hogy attól lettek-e a tüneteik, az kérdéses. Mindenesetre az eddigi egyetlen „bizonyíték” nem titkosszolgálati akcióra utal. Még mindig fennáll persze az a lehetőség, hogy az amerikai nagykövetség dolgozóit a kubai titkosszolgálat által felbérelt tücskök támadták meg.

false

Ha eddig valaki lesöpörte az asztalról a tömeghisztéria magyarázatot, az ezek után kicsit szerényebb lehetne. Értem én, hogy nehéz azt hinni, hogy amúgy épeszű emberekkel megtörténhet ilyesmi. Azért nehéz, mert akkor be kellene látnunk, hogy mindez mi magunkkal is megtörténhet.

Ez nagyon fájdalmas az egonknak, ezért aztán inkább tagadjuk a lehetőséget.

Ha most hasonló eseményekről a világ más területeiről is érkeznének híradások, akkor az vajon az összeesküvéselmélet-hívők vagy a rovarászok hitelét erősítené?

Nos, a média által Havanna-szindrómának elnevezett „betegség” már a Kínában, sőt az Üzbegisztánban dolgozó amerikai diplomatákat is megtámadta.

Kíváncsi vagyok, hogy az amerikaiak hírszerzőkkel, haditengerészekkel, pszichiáterekkel vagy biológusokkal fogják-e megerősíteni a világ különböző pontjain levő diplomáciai testületeiket.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.