A magyar írók fekete szerdája

  • narancs.hu
  • 2015. február 25.

Hírnarancs

TGM Spiró György fejét rúgta le, a Magyar Nemzet Fehér Béláét. Simicska Lajos pedig ma ismét megnyitotta a gecicsapot.
Spiró György

Spiró György

 

A kortárs magyar irodalom, továbbá Tamás Gáspár Miklós rajongói nem hagyhatják ki annak megfigyelését, ahogyan verbális Kalasnyikovja segítségével az utóbbi izomból beleereszt egy sorozatot az előbbibe. A HVG tegnap közölt egy interjút Spiró Györggyel, jobbára a rendszerváltásról, amelyet az író kétségkívül kevéssé magvas elgondolása szerint a nagyhatalmak anno úgymond lezsíroztak. TGM ezen annyira felháborodott, hogy nemcsak Spiróval, hanem voltaképp az összes mai magyar íróval le kívánt számolni válaszírásában, melynek már a felütése is úgy hangzik, hogy „az 1980-as években hat hónap alatt több jelentős irodalmi mű jelent meg, mint a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban összesen”. Ráadásul a fikciót meg a lírát a közíró szerint „Magyarországon még mindig a legprimitívebb élményesztétika és formabravúr-kultusz közhelyeivel szokás a »szépre szomjazó« tanárnők és kietlen életű rendezvénylátogatók jobbra érdemes torkán lenyomni”. És így tovább. Olvassák el, de előtte az összességében távolról sem érdektelen Spiró-interjú is melegen ajánlott!

Ám ezzel még nincs vége a magyar írók megpróbáltatásainak. Közben ugyanis arról értesülhettünk, hogy a Magyar Nemzet (szerény 40 év munkaviszony után) kirúgta Fehér Béla írót, a lap hétvégi (többé-kevésbé apolitikus) mellékletének szerkesztőjét, mert a hétvégi Magazinra is szükség lesz az Orbán ellen vívott médiaháború ütközeteiben, márpedig ilyen igények mellett nem lehet a papírt holmi tárcanovellákra és riportokra pazarolni. Je suis magyar író!

Kirúgás az egyik, felmondás a másik helyen. Ma reggel a Hír Tv videós verőemberei oknyomozó műsora, a számos visszataszító húzásáról is ismert Célpont stábja mondott fel, szerintük ugyanis (S. Lajos vállalkozó szállóigévé nemesedett megállapításával ellentétben) Orbán Viktor nem geci! S. Lajos viszont ma ismét abbéli meggyőződésének adott állítólag hangot a szerkesztőség környékén, hogy de, a miniszterelnök igenis az. Geci. Őrület! Mindenesetre a Célpont szerelmi vallomását (amelyet a formálódó új „közszolgálati” hírcsatornában bizonyára nagyon hamar forintra lehet majd váltani) egy, ismerjük el, igen hatásos filmetűdben tárta a stáb a köz elé. Nézzék csak:

Maradván a médiában, mert valahogy erről szólt ez a nap: az Index igen szórakoztató cikket közölt az RTL klub híradójának eddigi és a jövőben várható irányváltásáról, amelyben megszólal Erős Antónia szerkesztő-műsorvezető és Kotroczó Róbert, a csatorna hírigazgatója. Az önfeledt kacagásért az olvasás közben főleg az szavatol, hogy az alanyok szerint az RTL híradójának bekeményítése merőben független volt a reklámadótól, és egyszerűen az volt az oka, hogy a nézőik hirtelen elkezdtek tiszta erőből érdeklődni a politika iránt. Aki nem hiszi, járjon utána!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.