A magyar írók fekete szerdája

  • narancs.hu
  • 2015. február 25.

Hírnarancs

TGM Spiró György fejét rúgta le, a Magyar Nemzet Fehér Béláét. Simicska Lajos pedig ma ismét megnyitotta a gecicsapot.
Spiró György

Spiró György

 

A kortárs magyar irodalom, továbbá Tamás Gáspár Miklós rajongói nem hagyhatják ki annak megfigyelését, ahogyan verbális Kalasnyikovja segítségével az utóbbi izomból beleereszt egy sorozatot az előbbibe. A HVG tegnap közölt egy interjút Spiró Györggyel, jobbára a rendszerváltásról, amelyet az író kétségkívül kevéssé magvas elgondolása szerint a nagyhatalmak anno úgymond lezsíroztak. TGM ezen annyira felháborodott, hogy nemcsak Spiróval, hanem voltaképp az összes mai magyar íróval le kívánt számolni válaszírásában, melynek már a felütése is úgy hangzik, hogy „az 1980-as években hat hónap alatt több jelentős irodalmi mű jelent meg, mint a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban összesen”. Ráadásul a fikciót meg a lírát a közíró szerint „Magyarországon még mindig a legprimitívebb élményesztétika és formabravúr-kultusz közhelyeivel szokás a »szépre szomjazó« tanárnők és kietlen életű rendezvénylátogatók jobbra érdemes torkán lenyomni”. És így tovább. Olvassák el, de előtte az összességében távolról sem érdektelen Spiró-interjú is melegen ajánlott!

Ám ezzel még nincs vége a magyar írók megpróbáltatásainak. Közben ugyanis arról értesülhettünk, hogy a Magyar Nemzet (szerény 40 év munkaviszony után) kirúgta Fehér Béla írót, a lap hétvégi (többé-kevésbé apolitikus) mellékletének szerkesztőjét, mert a hétvégi Magazinra is szükség lesz az Orbán ellen vívott médiaháború ütközeteiben, márpedig ilyen igények mellett nem lehet a papírt holmi tárcanovellákra és riportokra pazarolni. Je suis magyar író!

Kirúgás az egyik, felmondás a másik helyen. Ma reggel a Hír Tv videós verőemberei oknyomozó műsora, a számos visszataszító húzásáról is ismert Célpont stábja mondott fel, szerintük ugyanis (S. Lajos vállalkozó szállóigévé nemesedett megállapításával ellentétben) Orbán Viktor nem geci! S. Lajos viszont ma ismét abbéli meggyőződésének adott állítólag hangot a szerkesztőség környékén, hogy de, a miniszterelnök igenis az. Geci. Őrület! Mindenesetre a Célpont szerelmi vallomását (amelyet a formálódó új „közszolgálati” hírcsatornában bizonyára nagyon hamar forintra lehet majd váltani) egy, ismerjük el, igen hatásos filmetűdben tárta a stáb a köz elé. Nézzék csak:

Maradván a médiában, mert valahogy erről szólt ez a nap: az Index igen szórakoztató cikket közölt az RTL klub híradójának eddigi és a jövőben várható irányváltásáról, amelyben megszólal Erős Antónia szerkesztő-műsorvezető és Kotroczó Róbert, a csatorna hírigazgatója. Az önfeledt kacagásért az olvasás közben főleg az szavatol, hogy az alanyok szerint az RTL híradójának bekeményítése merőben független volt a reklámadótól, és egyszerűen az volt az oka, hogy a nézőik hirtelen elkezdtek tiszta erőből érdeklődni a politika iránt. Aki nem hiszi, járjon utána!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.