A rossz szagú hírek csütörtökje volt ez a mai, kevés dolognak lehetett örülni:
De ennek azért igen: a Fővárosi Ügyészség végre megmogyorózta a Balogh István nevű seggfejt. A Gyermekrák Alapítván elnöke néhány hónapja azzal híresült el, hogy kénye-kedvére rodeózott a fővárosban az alapítvány (adományokból vásárolt) autójával. De az ügyészség nemcsak ezt tette szóvá, hanem azt is, hogy Balogh a kuratórium megkerülésével mindig saját maga dönt a beérkező pénzekről. Mindezzel párhuzamosan a BRFK hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a jó Balogh ellen.
És ha ilyenek a jó hírek, hát milyenek lehetnek a rosszak? Elég, ha annyit mondunk: az még csak a bemelegítő szakaszhoz tartozik, hogy a debreceni Modem raktárából elloptak egy Csontváryt, illetve egy Nemes Lampérth-rajzot. Egyelőre még az sem világos, mikor és milyen körülmények között történt a rablás – már az is tiszta szerencsének mondható, hogy pár héttel az esemény után valaki legalább észrevette, hogy hiányzik egy 80 millát érő Csontváry.
Na de hagyjuk is a művészetet, és menjünk rá a gasztróra! Szereti ön a Cserpes régi emlékeket idéző túró rudiját? És a joghurtjait? Nos, ha ön rendes polgár, akkor a mai nap után savanyúnak fogja érezni a cég termékeit, mert a NAV vizsgálata szerint ők is előszeretettel dolgoztatnak embereket feketén. Az Index cikkéből kiderül, hogy ezzel persze koránt sincsenek egyedül a jól menő magyar vállalkozások körében, hogy mást ne mondjunk: suttyomban a lovak nyerge alá csúsztatott borítékokkal (vagy ők almában kapják a fizetést?) dolgozik a Kincsem Lovaspark Kft. is.
És akkor jöjjön az igazi mélypont. Hiába kezdeményezte az ügyészség a militáns szélsőjobboldali Szebb Jövőért feloszlatását (melyhez ugyebár a precedens is megvan, hiszen a Magyar Gárdát 2009-ben sikerült feloszlatni), a Gyulai Törvényszék ezt nem tette meg, hiszen ők minden masírozónak szeretik biztosítani a szabad masírozási jogot, különösen, ha a masírozók tarkopasz turbómagyarok, akik cigányok által lakott telepeken hódolnak masírozási hobbijuknak mélyen demokratikus, vagyis megfélemlítési célzattal. Ám ez még nem minden. A törvényszék húszoldalas indoklása ugyanis vastagon rasszista passzusokat tartalmaz. A szöveg szerzője egyrészt a maga szerény nyelvi és gondolati eszközeivel látszólag újszerű értelmezését próbálja adni a cigányság fogalmának, mely gyakorlat során először mintha eltávolodna a faji alapú hitlerista gondolkodástól, csak hogy azonnal a legkreténebb sztereotipizálásba boruljon bele aztán (a bíróság szerint cigány az, aki nem dolgozik, hanem inkább bűnözésre adja a fejét). Később aztán jogosnak tartja a cigánybűnözés kifejezés használatát is – a pontos idézetek itt olvashatók, de tényleg csak erős idegzetűek kattintsanak.
Aludjunk egyet erre a napra, hátha attól elmúlik.
