Feledékeny Lázár János és a naptár reformja

Nem lesz tranzitváró, a lakásunkba sem jöhetnek be csak úgy a hatóságok, gondok lehetnek a magyar olimpiával, a törökök hadakoznak, a kínaiak a Holdra szállnak, mi meg könyékig az őszbe túrva is a nyarat várjuk – visszafogottan derűs hírek.

Lázár már megint

Ismét fejtágítót tartott kedvenc überminiszterünk arról, mivel traktál minket kormányunk, no és milyen tortúra vár a hozzánk igyekvő menekültekre a közeljövőben – címszavakban ismertetnénk is a napirendet. Szeptember 15-től új időszámítás kezdődik (úm. Lázár-naptár), ezúttal menekültügyben: a kormány kihirdeti a válsághelyzetet (ezt régebben úgy hívták: statárium). Lázár János szerint ugyanis a menekülthelyzet miatt a terrorveszély potenciálisan (miért nem mindjárt exponenciálisan) növekszik Magyarországon. Gőzerővel zajlik a kerítésépítés. Talán már október elejére kész is lesz.  A korábbi tervekkel ellentétben nem lesznek a határszélen létrehozandó tranzitzónák. Együttműködési lehetőséget kínál a kormány a segélyszervezeteknek, hogy a határon várakozó bevándorlók megfelelő minőségű ellátást kapjanak (erre most mit mondjunk…). A kormány a befogadóállomások kapacitásbővítését tervezi a következő két hétben. Orbán Viktor meghívta Budapestre az őt folyamatosan kritizáló osztrák kancellárt (büntetését megtalálhatjuk A Tenkes kapitánya megfelelő epizódjában: szalonna, vöröshagyma mint kényszervacsora, utána kurucos népi tánc). És mintegy a végére biggyesztve: az Európai Bizottság jóváhagyta volna a paksi erőmű szerződését, mármint a műszaki tartalmat illetően. Ettől korántsem függetlenül Lázár szerint 2016 végére már 3,4 millió háztartásban szolgáltathat energiát a nemzeti közműcég. Hende Csaba lapunk által is fájlalt leváltásáról (bocsánat: lemondásáról) viszont csupán annyit jegyzett meg: „Nem emlékszem olyan ülésre, ahol Hende Csabát megszidta volna a miniszterelnök.”

 

Fotó: Kovács Attila/MTI

Menekültügyi csomag

Hivatalosan is bejelentette az Európai Bizottság az új rendkívüli menekültügyi csomagját. A legfontosabb intézkedés, hogy 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló embert helyeznének át Magyarországról, Görögországból és Olaszországból más tagállamokba – közülük 54 ezret osztanak szét hazánkból. Ezenfelül újra megtárgyalnák az egyszer már elbukott kvótarendszert is. Egy kiskaput talán hagynának a húzódozó tagállamoknak: pénzzel kiválthatnák a kvótájukat: ehhez a bruttó nemzeti össztermékük két ezred százalékát kellene befizetniük, de csak akkor, ha „jogos és objektív” indokokkal tudják alátámasztani a kérést, és legfeljebb egy évre járna a mentesség. A magyar kormány az origo mai híre szerint hajlik arra, hogy népszavazásra bocsássa a kvótarendszert!

Otthon, édes otthon

Legalább egy kérdésben visszavonulót fújt a kormányoldal a nol.hu cikke szerint: a tömeges bevándorlás kezelését célzó kétharmados törvényjavaslatból – amit egyéni képviselői indítványként terjesztettek be – kikerül az a passzus, amely szerint a rendőrök korlátozás nélkül léphettek volna be magánlakásba, ha ott illegális migránsokat gyanítanak. Az atv.hu hírét Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának alelnöke is megerősítette. Harangozó emlékeztetett rá, hogy ezt korábban Schiffer András, az LMP társelnöke, illetve maga is kezdeményezte, de a bizottság kormánypárti többsége a módosító javaslatokat nem támogatta. Szerinte belátták azonban, hogy ez olyan parttalan felhatalmazást adott volna a polgárok saját otthonukban történő zaklatására, ami talán már a rendpárti Fidesznek is sok lehet. A javaslatot maga Kósa Lajos bizottsági elnök jegyzi – így ezt a jót is kormánypártunknak köszönhetjük! A régi viccet idézve: csak elzavarta, pedig le is lövethette volna.

 

Fotó: Sióréti Gábor

Olimpia

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön megsemmisítette a MOB idén májusi és júniusi közgyűlésén hozott valamennyi határozatát, amelyek között kiemelkedően fontosak is voltak – értesült a hvg.hu. Májusban döntöttek a bizottság 2015-ös költségvetéséről, júniusban pedig arról, hogy támogatják a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. Török Ferenc korábbi kétszeres olimpiai bajnok öttusázó még három éve indított pert a MOB ellen: kérte a bíróságtól, hogy semmisítse meg a 2012. február 26-i alapszabály-módosító és tisztújító közgyűlés határozatait, mert indoklása szerint a közgyűlés összehívása, lefolytatása, az alapszabály módosítása és az új tisztségviselők választása is szabálytalanul történt.

Török ügyek

Van még mára és az elkövetkezőkre is rossz hírünk: kétéves tűzszünet után kiújultak a véres harcok Törökország délkeleti területein. Az elmúlt napok merényleteiben török rendőrök és katonák haltak meg, miközben a hadsereg kiterjesztette támadását az iraki Kandil-hegységre, ahol a Kurd Munkáspárt (PKK) gerilláinak fő támaszpontjai vannak. A BBC tudósítása szerint Cizre városában 30-an haltak meg a múlt hét óta: kurd források szerint kétharmaduk civil. A tűzszünet gyakorlatilag már a nyáron érvényét vesztette, akkor, amikor Suruc városában 32 ember életét oltotta ki egy merénylet. A kurd erők a török kormányt is felelőssé tették a robbantásért, amelyet az Iszlám Állam (IS) egy török tagja hajtott végre fiatal szocialista (nagyrészt kurd) önkéntesek ellen: utóbbiak arra készültek, hogy a szíriai határ túloldalán részt vegyenek az IS által gyakorlatilag megsemmisített Kobane város újjáépítésében. A török hatalom és a kurd demokratikus erők közötti új keletű feszültséget az váltotta ki, hogy a balközép Demokratikus Néppárt (HDP) a júniusi választáson 13,1 százalékkal bejutott a parlamentbe, s ezzel elvette a 13 éve megszakítás nélkül kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányalakító többségét. Az utóbbi napok merényleteihez és összecsapásaihoz a kurdellenes erőszak durva esetei járulnak: a sokszor a kormánypárt nevében fellépő török bandák több mint négyszáz esetben támadtak kurdokra. Selahattin Demirtas, a balközép Demokratikus Néppárt (HDP) társelnöke szerint az AKP azért indított megfélemlítő kampányt, hogy „helyes szavazásra” bírja az embereket a november 1-jei, idő előtti parlamenti választásokon.

Kínaiak a Holdon

Egyre ambiciózusabb a kínai űrprogram: két év múlva a Hold Földről látható, míg 2020 körül a túlsó, „sötét” oldalára küldenek leszállóegységet – utóbbit a világon elsőként tennék meg. A tervről a kínai állami televíziónak beszélt Zou Yongliao, a Kínai Tudományos Akadémia holdkutató részlegének munkatársa. A Hold túloldalára koncentráló Chang'e 4 misszió leszállóegysége a landolás után egy holdjárót juttat a Hold felszínére. Emellett szükség lesz egy relészondára is, ami a felszíni szonda jeleit a Földre továbbítja – hiszen a Hold túloldalát másként nem látjuk.

Egyelőre borongós, vasárnapra javul

Néhány napig még folytatódik a túlságosan is telivér őszies idő, aminek csak az allergiások tudnak igazán örülni. Ám ahogy az e hétre szóló, de távlati előrejelzéseket is tartalmazó prognózisunkban írtuk, a jövő hét, de legalábbis annak jó része ismét nyáriasabb időt hozhat.