Orbán, a méregkeverő – Még egy emlékmű a Szabadság térre

  • narancs.hu
  • 2015. július 31.

Hírnarancs

Tarlós akciócsoportot alapít, a megyeháza ultimátumot ad. Úgy látszik, még nincs elég emlékmű a Szabadság téren. Ünneplik a bohócot. Péntek, 31.

Munka, kenyér

„Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélkülieké tizenegy éve nem látott mélységbe került – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentéséből” – írja a Napi Gazdaság (Magyar Idők). „A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a kormányzat aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeinek” - így az indoklás, konkrét példával viszont már a Délmagyar szolgál, cikkükből ugyanis az derül ki, hogy „kerítésépítésre hívtak be a megyeházára 490 munkanélkülit csütörtökön. Az eligazítást azonnali orvosi vizsgálat követte. Aki egészségileg alkalmas arra, hogy a szerb–magyar határzárnál dolgozzon, annak vállalnia kell a munkát, különben elesik a havi 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatástól”. Nos, ilyen „foglalkoztatáspolitikai eszközzel” nem nagy truváj munkát adni.

A Guardian Orbánról

„Orbán Viktor – akár valós ideológiai ihlettől hajtva, akár a Jobbik kihívásának visszaverését célzó opportunista stratégiát alkalmazva – olyan párttá alakította át a Fideszt, amelyet a bevándorlásellenesség, a tekintélyelvűség és a populizmus kombinációja vezérel, márpedig ezek a radikális jobboldali ideológia ismertetőjegyei” – áll a The Guardian által közölt írásban, szerzője Cas Mudde, az amerikai Georgia állam egyetemének nemzetközi kapcsolatokat oktató professzora, a politikai radikalizmus kutatója. Mudde szerint a nemzetközi média a radikális jobboldalra összpontosít, miközben kevés vagy egyáltalán semmilyen figyelmet nem szentel a magyar miniszterelnök és a Fidesz egyre radikálisabb jobboldali retorikájának. „A nacionalizmus önkényuralmi hajlammal vegyül, és Orbán Viktor a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni terrortámadás után, vagy talán már korábban, az idegengyűlölet erőteljes dózisát is hozzáadta ehhez a mérgező elegyhez” – idézi az MTI a szerzőt.

false

 

Fotó: MTI

Még egy emlékmű

„Meghosszabbítják a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, és társadalmi vitát kezdeményeznek a központi emlékműről” – jelentette be az emlékév szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság csütörtöki ülése után Balog Zoltán emlékbizottsági elnökként. Mi tagadás, nem sokat kellett várni az első javaslatra a Gulág-emlékművel kapcsolatban: Bognár Zalán, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának (!) alelnöke a köztévében elmondta, hogy „az emlékmű legméltóbb helye a budapesti Szabadság tér, hiszen ott már áll a német megszállás áldozatainak emlékműve”, és „a megvalósítás annál is inkább szükséges, mert a szovjet megszállás nyomán az ország akkori területéről mintegy 900 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, politikai fogolyként, hadifogolyként és málenkij robotra”.

Egyetemi bagatell

Az MTI jelenti: „Palkovics László a csütörtökön bejelentett felsőoktatási átalakítással kapcsolatban azt mondta, mindössze »néhány karnak máshová helyezéséről és egy-két egyetem létrehozásáról van szó«. A részletekről szólva elmondta: a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) integrációja nem úgy sikerült, ahogyan tervezték. Mint mondta, »azok az együttműködési hiányosságok, amik kialakultak«, nem kezelhetők máshogyan, csak úgy, ha jelentősen átalakítják az egyetemet. A tervezett változtatások értelmében az NYME soproni erdőmérnöki kara önálló intézményként működne tovább, kibővítve képzését. Szintén önállóvá válna a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kara, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem részeként működne tovább. Palkovics László megjegyezte: Debrecenben, Szegeden és Pécsen kifejezetten jól működik az egyetemek integrációja. Szólt arról is, hogy a budapesti állatorvos-tudományi kar kiválhat a gödöllői Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább.”

Arról viszont nem mondott semmit Palkovics – legalábbis a tudósító szerint –, amiről a Népszabadság ír, vagyis hogy „Matolcsy György bázisegyeteme lesz a Corvinus, miközben a Budai Campust átadnák a gödöllői Szent István Egyetemnek, amely ennek fejében elengedné a jó pénzügyi mutatókkal bíró, ismét önállósodó állatorvos-tudományi kart”. A lap információi szerint az „MNB-elnök Kecskemét helyett a Corvinuson indítja majd el a jegybanki képzését. A tanszék már idén szeptembertől működik, de egyelőre csak annyi tudható róla, hogy a közgazdaság-tudományi karon belül alakul meg. A vezetőjét később nevezik ki”. Valószínűleg nem állunk egyedül azzal, hogy ez nem sok jóval kecsegtet, legalábbis a Corvinus eddigi nívóját illetően.

false

 

Pótmagánvád

„Nem törődik bele a vizsgálat lezárásába a halálra gázolt Váradi András családja. Jogi képviselőjük pótmagánvádas eljárásra küldte meg az iratokat a Fejér Megyei Főügyészségnek” – írja a Bors, kiemelve, hogy „a Váradi hozzátartozóit képviselő jogász, dr. Magyar György úgy véli: a rendőrségi vizsgálat számos ellentmondásra nem adott ma­gyarázatot. – Ezért most a Fejér Megyei Főügyészségnek pótmagánvádat nyújtottam be. Az orvos és a műszaki szakértői vélemények számos ellentmondást tartalmaznak. A rendőrségi eljárás során hiába tettem indítványt helyszíni bizonyításra, a nyomozó hatóság nem végezte el azt. Számunkra nem derült ki egyértelműen, miképp keletkeztek a sérülések, és az sem, hogyan maradhatott sértetlen az a létra, amelyért Váradi András állítólag kiszállt a kocsijából” – mondta az ügyvéd. Váradi haláláról szóló áprilisi riportunkat itt olvashatják.

Actionman

Tarlós István sem tétlenkedik menekültügyben. A főpolgármester a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy „menekültügyi akciótervet készít Budapest”, és hogy „a terv várhatóan a következő hetekre elkészül, és részletesen előírja majd, hogy a fővárosi cégeknek, szervezeteknek pontosan mi a dolguk”. Egyelőre ennyi, ugyanis Tarlós nem részletezte, hogy mégis mi lesz a dolguk a fővárosi cégeknek, szervezetnek.

false


Öreg bohóc

85 éves a világ egyik leghíresebb bohóca, Oleg Popov, legalább rajta nevessünk tiszta szívből.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.