Munka, kenyér
„Huszonhárom éves csúcson van a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélkülieké tizenegy éve nem látott mélységbe került – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi gyorsjelentéséből” – írja a Napi Gazdaság (Magyar Idők). „A foglalkoztatottak számának jelentős mértékű növekedésében nagy szerepe van a kormányzat aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeinek” - így az indoklás, konkrét példával viszont már a Délmagyar szolgál, cikkükből ugyanis az derül ki, hogy „kerítésépítésre hívtak be a megyeházára 490 munkanélkülit csütörtökön. Az eligazítást azonnali orvosi vizsgálat követte. Aki egészségileg alkalmas arra, hogy a szerb–magyar határzárnál dolgozzon, annak vállalnia kell a munkát, különben elesik a havi 22 ezer 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatástól”. Nos, ilyen „foglalkoztatáspolitikai eszközzel” nem nagy truváj munkát adni.
A Guardian Orbánról
„Orbán Viktor – akár valós ideológiai ihlettől hajtva, akár a Jobbik kihívásának visszaverését célzó opportunista stratégiát alkalmazva – olyan párttá alakította át a Fideszt, amelyet a bevándorlásellenesség, a tekintélyelvűség és a populizmus kombinációja vezérel, márpedig ezek a radikális jobboldali ideológia ismertetőjegyei” – áll a The Guardian által közölt írásban, szerzője Cas Mudde, az amerikai Georgia állam egyetemének nemzetközi kapcsolatokat oktató professzora, a politikai radikalizmus kutatója. Mudde szerint a nemzetközi média a radikális jobboldalra összpontosít, miközben kevés vagy egyáltalán semmilyen figyelmet nem szentel a magyar miniszterelnök és a Fidesz egyre radikálisabb jobboldali retorikájának. „A nacionalizmus önkényuralmi hajlammal vegyül, és Orbán Viktor a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni terrortámadás után, vagy talán már korábban, az idegengyűlölet erőteljes dózisát is hozzáadta ehhez a mérgező elegyhez” – idézi az MTI a szerzőt.
|
Még egy emlékmű
„Meghosszabbítják a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, és társadalmi vitát kezdeményeznek a központi emlékműről” – jelentette be az emlékév szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság csütörtöki ülése után Balog Zoltán emlékbizottsági elnökként. Mi tagadás, nem sokat kellett várni az első javaslatra a Gulág-emlékművel kapcsolatban: Bognár Zalán, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának (!) alelnöke a köztévében elmondta, hogy „az emlékmű legméltóbb helye a budapesti Szabadság tér, hiszen ott már áll a német megszállás áldozatainak emlékműve”, és „a megvalósítás annál is inkább szükséges, mert a szovjet megszállás nyomán az ország akkori területéről mintegy 900 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, politikai fogolyként, hadifogolyként és málenkij robotra”.
Egyetemi bagatell
Az MTI jelenti: „Palkovics László a csütörtökön bejelentett felsőoktatási átalakítással kapcsolatban azt mondta, mindössze »néhány karnak máshová helyezéséről és egy-két egyetem létrehozásáról van szó«. A részletekről szólva elmondta: a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) integrációja nem úgy sikerült, ahogyan tervezték. Mint mondta, »azok az együttműködési hiányosságok, amik kialakultak«, nem kezelhetők máshogyan, csak úgy, ha jelentősen átalakítják az egyetemet. A tervezett változtatások értelmében az NYME soproni erdőmérnöki kara önálló intézményként működne tovább, kibővítve képzését. Szintén önállóvá válna a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ. Az egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kara, valamint a győri Apáczai Csere János kar pedig a győri Széchenyi István Egyetem részeként működne tovább. Palkovics László megjegyezte: Debrecenben, Szegeden és Pécsen kifejezetten jól működik az egyetemek integrációja. Szólt arról is, hogy a budapesti állatorvos-tudományi kar kiválhat a gödöllői Szent István Egyetemből, és önálló egyetemként működhet tovább.”
Arról viszont nem mondott semmit Palkovics – legalábbis a tudósító szerint –, amiről a Népszabadság ír, vagyis hogy „Matolcsy György bázisegyeteme lesz a Corvinus, miközben a Budai Campust átadnák a gödöllői Szent István Egyetemnek, amely ennek fejében elengedné a jó pénzügyi mutatókkal bíró, ismét önállósodó állatorvos-tudományi kart”. A lap információi szerint az „MNB-elnök Kecskemét helyett a Corvinuson indítja majd el a jegybanki képzését. A tanszék már idén szeptembertől működik, de egyelőre csak annyi tudható róla, hogy a közgazdaság-tudományi karon belül alakul meg. A vezetőjét később nevezik ki”. Valószínűleg nem állunk egyedül azzal, hogy ez nem sok jóval kecsegtet, legalábbis a Corvinus eddigi nívóját illetően.
|
Pótmagánvád
„Nem törődik bele a vizsgálat lezárásába a halálra gázolt Váradi András családja. Jogi képviselőjük pótmagánvádas eljárásra küldte meg az iratokat a Fejér Megyei Főügyészségnek” – írja a Bors, kiemelve, hogy „a Váradi hozzátartozóit képviselő jogász, dr. Magyar György úgy véli: a rendőrségi vizsgálat számos ellentmondásra nem adott magyarázatot. – Ezért most a Fejér Megyei Főügyészségnek pótmagánvádat nyújtottam be. Az orvos és a műszaki szakértői vélemények számos ellentmondást tartalmaznak. A rendőrségi eljárás során hiába tettem indítványt helyszíni bizonyításra, a nyomozó hatóság nem végezte el azt. Számunkra nem derült ki egyértelműen, miképp keletkeztek a sérülések, és az sem, hogyan maradhatott sértetlen az a létra, amelyért Váradi András állítólag kiszállt a kocsijából” – mondta az ügyvéd. Váradi haláláról szóló áprilisi riportunkat itt olvashatják.
Actionman
Tarlós István sem tétlenkedik menekültügyben. A főpolgármester a Magyar Nemzetnek mondta el, hogy „menekültügyi akciótervet készít Budapest”, és hogy „a terv várhatóan a következő hetekre elkészül, és részletesen előírja majd, hogy a fővárosi cégeknek, szervezeteknek pontosan mi a dolguk”. Egyelőre ennyi, ugyanis Tarlós nem részletezte, hogy mégis mi lesz a dolguk a fővárosi cégeknek, szervezetnek.
|
Öreg bohóc
85 éves a világ egyik leghíresebb bohóca, Oleg Popov, legalább rajta nevessünk tiszta szívből.