Románia nem kér a szexőrületből

  • narancs.hu
  • 2014. január 29.

Hírnarancs

Hullott a hó, esett a forint, Lars von Triert betiltották. Izgalmas hírek egy szürke színű szerdán.
false

 

Rossz az idő, csúsznak az utak, gyűl és gyűl a szmog – de ne nyomasszuk tovább magunkat mindezzel, hiszen ezt úgyis látja mindenki, aki utcára lép vagy kinéz az ablakon. Borongjunk inkább azon, hogy:

Már majdnem 309 forintért mérnek egy eurót, és ez még nem is a folyamat vége. A 150 év nem volt elég: már megint a törökök sanyargatják népünket, bár a forint zuhanása közben hatalmas sikerekről deliráló Matolcsy Györgynek is van némi szerepe a folyamatban, amint arról itt részletesen is olvashatnak.

Budapesten választási plakátokat ragasztgatni tilos – egy csomó helyen legalábbis, amint erről ma délelőtt döntés született. Fákat, lámpaoszlopokat, hidakat és aluljárókat sem díszíthetnek a hazánkban mindig rendkívül igényes képi és szöveges ötletparádéval tüntető alkotások – a főváros szerint környezetvédelmi okokból. Távolról sem lehetetlen, hogy ez az első eset a világtörténelemben, amikor egy kormánypártot környezetnek neveznek.

Kíváncsiak rá, hogy Juhász Péter az Együtt 2014-ből miért nem lesz képviselőjelölt, és miért gondolja úgy, hogy Gyurcsány „A Feri” Ferenc csatasorba állításával csökken a kormányváltás esélye? Akkor olvassák el friss interjúnkat vele itt.

A nap legszomorúbb, egyben legviccesebb kultúrhíre, hogy úgy néz ki: a román nézők nem tudhatják meg, hogyan küzd meg a falloszokkal Charlotte „Istennő” Gainsbourg a Nimfomániás második részében. Lars von Trier meglehetős új filmjének (mely egy asszony szexuális önéletrajzát vázolja fel zaklatott epizódokban) első része még átment a román szűrőn, a második viszont olyan besorolást kapott, amely megtiltja a film nyilvános vetítését. Pedig ez már, mint az sokszor elhangzott, a producerek által puhábbra fazonírozott változat! Talán most majd megszületik a magyar moziturizmus: nálunk ugyanis február 6-án mozikba kerül a testnedvekben várhatóan nem szűkölködő második darab.

És ha már mozi, és ha valakinek még nem volt elég mára a borzongásból: alább megtekinthető a Maleficent című, méregdrága, május végére ígért sötét mozimese új előzetese. A filmben Angelina Jolie alakítja a Csipkerózsika gonosz boszorkányát, az előzetes alapján felettébb meggyőzően, de ne csak a képeket nézzék, hanem nyissák ki a füleiket is. A trailert ugyanis az emeli igazi popkulturális csemegévé, ahogy Lana Del Rey elénekli benne a mese 1959-es klasszikus rajfilmverziójának egyik betétdalát, a Once Upon A Dreamet. Ami az eredetiben kedves csicsergés, az itt olyan, mintha egy kriptában vették volna fel az Antarktiszon. A teljes dal itt hallgatható meg.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.