Játszótér: Bábszínház

A róka szomja

Babaróka

Interaktív

A kisgyerekkornak is megvannak a maga egyszerűnek tűnő, mégis bonyolult kérdései. Új társaságban nehéz a beilleszkedés, a nagyobbakkal való játék kiközösítéssel, csúfolódással, elnyomással párosulhat, vagy egyszerűen csak rossz az együttlétek dinamikája.

Már az is fájdalmas lehet, ha anya vagy apa nem akar valamit megvenni a boltban, nem beszélve az olyan traumatikus változásokról, mint egy költözés, a családi súrlódások megélése vagy épp egy kistestvér születése. Ám közben azért sok vidámság, törődés, boldogság és nagy szeretet szövi át a gyerekkort – így van ez Babarókával is.

Kiss Judit Ágnes népszerű könyv­sorozatának köteteiből gyúrtak össze most a Budapest Bábszínház alkotói egy remek kis történetet, az emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapi módon különleges rókacsalád mindennapjairól.

 
Babaróka a Bábszínházban. Fotó: Éltető Anna

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.