Játszótér: Gyerekek a versenysportban

Élet a rajtkövön

Interaktív

Az egyesületben sportoló gyerek, ha huzamosabb ideig elkötelezetten csinálja, előbb-utóbb versenyezni is fog. Mindez sokat igényel a családtól is – energiában, szervezésben, pénzben. De sokat is ad. Edzők és szülők tapasztalatai alapján néztünk utána annak, hogyan érdemes sportágat és egyesületet választani a gyereknek.

„Ez egy kemény világ” – szögezi le rögtön Várhegyi Ferenc, a dorogi Új-Hullám Sport Egyesület 2020 végén leköszönt vezetője. Ennél az egyesületnél úszásra és vízilabdára van lehetőség, a gyerekek pedig akkor kerülnek a látókörükbe, amikor a szülők úszásoktatásra viszik őket. Nem lehet vízilabdával kezdeni, előbb az egyesületi úszás jön, ahhoz a belépő, a nulladik pont pedig az úszótanfolyam. De az edzők sokszor már ekkor azt figyelik, kiben rejlik tehetség a későbbi versenyszerű úszáshoz. Itt jön az első próbatétel, ugyanis a szülőt meg kell győzni arról, hogy érdemes a gyereket rendszeres edzésekre hozni. Ez ugyanis számos teherrel és szervezéssel jár, vagy esetleg a gyereknek már így is túl sok szakköre, iskolán kívüli tevékenysége van. Hogy mindez mennyi edzéssel és versenyzéssel jár, az sportág- és egyesületfüggő, éppen ezért a családoknak nagyon körültekintően kell megválasztaniuk azt a sportolási formát, amelyet időben, szervezésben és anyagilag egyaránt vállalni tudnak. Persze a legfontosabb a gyermek belső motivációja – anélkül ugyanis színtiszta gyötrelemmé válhat az egész.

Az úszóedzéseket (a megfelelő úszástudás elsajátítása után) 6–8 éves korban érdemes elkezdeni, 8 éves kor körül pedig át lehet terelni a gyereket vízilabdára – bár vannak egyesületek, ahol ez hamarabb megtörténik. „A kötelező iskolai úszásoktatásból – mondja Várhegyi Ferenc – nagyon nehéz átcsábítani a tehetséges kicsiket. De tartottunk toborzónapokat is, meghirdettünk egy egy hónapos ingyenes turnust, amikor ki lehetett próbálni az úszást és a vízilabdát is.”

„Általában a szülő hozza be a gyereket azzal az egyszerű szándékkal, hogy az ne otthon üljön és gépezzen. S a szülők számára kifejezetten vonzó, hogy az edzéseket tavasztól őszig a szabad levegőn tartjuk” – ezt már Tölgyesiné Rácz Zsuzsanna, a Budapesti Honvéd kajak-kenu szakosztályának utánpótlás­edzője mondja. De szükséges a toborzás is, rendszeresen járnak az egyesülettől a sportiskolákba, s visznek medencét és kajakot is, így a gyerekek ki tudják próbálni az alapvető mozdulatokat. Kajakozni 9 éves kortól lehet, a belépő a vízi jártassági vizsga, vagyis igazolás arról, hogy a gyermek képes egyszerre leúszni kétszáz métert. A kajakozásnál nagyon fontos a vízbiztonság, hiszen a nagyobb gyerekek már a Dunán edzenek. „Az egyesület együttműködik úszóedzővel is, aki segít felhozni őket a megfelelő szintre, ilyen hiányosság miatt nem szoktunk senkit elküldeni” – magyarázza Rácz Zsuzsanna.

Szilvia szüleinél is meghatározó motiváció volt, amikor észrevették, hogy lányuk állandóan a számítógép előtt görnyed, hogy a szabadidejét inkább mozgással töltse. „Láttam, hogy az iskolában van lehetőség vívásra, ám elég komolytalannak ítéltem meg azokat a foglalkozásokat, miközben maga a sportág nagyon szimpatikus volt számomra, hiszen olyasmit kerestem, ami nemcsak fizikailag, de pszichésen is fejleszti a gyereket” – idézi fel Szilvia édesanyja, aki találomra elkezdte tárcsázni azokat a fővárosi egyesületeket, ahol vívni is lehet. Aztán oda íratta be a gyerekét, ahol elsőre felvették a telefont.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”