Rádió

A svéd Kennedy

Bűnügyi podcast a 24.hu-n

Interaktív

Vannak dolgok, melyeket egészen addig nem hiányolunk, míg fel nem fedezzük őket. A bűnügyi rádióműsor – illetve podcast – épp ilyennek tűnik. Persze az úgynevezett hagyományos rádiók­ban is vannak rendőrségi hírek, de azok legfeljebb a száraz tényközlésig jutnak el. A fene se érti, miért nem alakult ki a televíziós Kék fény nyomában (vagy akár már azt megelőzve is) hasonló műsortípus a rádióban, minden­esetre a 24.hu portál Tangó és Kes című podcastjét hallgatva egyértelműnek tűnik, hogy téma és igény lett volna hozzá.

A 80-as évek végi trash-krimi felhozatal egyik legkedvesebb emlékű darabjának címét kétes magyarítással kölcsönvevő podcast házigazdája a Böcskei Balázs – Bezsenyi Tamás politológus–kriminológus duó. Abba most ne menjünk bele, hogy melyikük Stallone és melyikük Kurt Russell, ennél fontosabb, hogy a kettős nézőpont végig határozottan jelen van az adásokban. Az nem szorul magyarázatra, hogy egy kriminológusnak mi köze van a bűnesetekhez, az viszont, hogy egy politikai elemző hogyan, milyen perspektívából nézi őket, már nem annyira magától értetődő. Pedig a bűn is, mint minden más, simán lehet politikai kérdés, ha úgy akarunk hozzá közelíteni. „Everything is political”, ahogy Paul Krugman mondja, mely mondás most, a 21. század elején különösen áll, de bizonyára nem volt ez nagyon másként korábban sem.

A változatosságra nem lehet panaszunk. Böcskei és Bezsenyi foglalkoztak már nagyon sok mindennel: különös, elfeledett bűntényekkel, mint a Ferihegyi úti 1991-es robbantás; a magyar szervezett bűnözés híres-hírhedt epizódjaival, mint az Aranykéz utcai merénylet vagy a dunaszerdahelyi maffiauralom; de kitárgyalták a Kádár-kor néhány olyan többé-kevésbé ismert bűnözős sztoriját is, mint az agyontetovált Pillangó sorsa vagy az úgynevezett Presztízs-ügy.

Legutóbb az Olof Palme elleni merénylet, avagy „Európa Kennedy-gyilkossága” került terítékre, mint az elmúlt évtizedek egyik legtöbbet vizsgált, legtöbb összeesküvés-elméletre alapot adó és legkevésbé megfejtett ügye. Az apropó pedig nem más, mint a svéd ügyészség azon bejelentése, miszerint harmincnégy év után, idén június elején lezárta az ügyet és megnevezte az elkövetőt. Hogy a politika mennyire fontos szerepet játszik az ügyben (egy hivatalban lévő miniszterelnököt lőttek agyon a nyílt utcán az egyik legbékésebbnek vélt országban) nem kérdéses, az viszont igen, hogy a bejelentést miért nem tartják örömteli fordulatnak. Túl sok újdonsággal ugyanis nem tudták a teóriát alátámasztani. Valószínűbbnek tűnik, hogy egy szimbolikus lépéssel immár végleg pontot akartak tenni ennek a kínosan régóta lezáratlan ügynek a végére, és valahogy megállítani az azt mindmáig kísérő pletykákat, legendákat és találgatásokat. A megoldatlan merénylet nyílt seb a svéd társadalom testén, a gyógyuláshoz alighanem több kell egy lapos ügyészi expozénál.

A Tangó és Kes hangütésében is több a szkepszis, mint az üdvrivalgás. Bezsenyi be is olvas néhány svéd, illetve svédországi magyar kommentárt, és hát azok sincsenek hasra esve a nagy finálétól. Krister Petersson főügyész (szórakoztató mellékszál, hogy az ügyben elsőként elítélt, majd később felmentett férfit Christer Petterssonnak hívták) azt a régi gyanút erősítette meg, hogy egy bizonyos Stig Engström nevű magányos elkövető lőtte le a miniszterelnököt, amikor az 1986. február 28-án feleségével kilépett egy stockholmi moziból. Most már elég bizonyíték gyűlt össze – így a főügyész –, hogy lecsukják ezt az Engströmöt. Fájdalom, hogy nevezett 2000-ben öngyilkosságot követett el. Ha viszont a fő gyanúsítottat nem lehet lecsukni, akkor itt az ügy vége – nagyjából ebben áll az ügyészi érvelés…

Böcskei és Bezsenyi az objektivitás jegyében megpróbálják röviden összeszedni az elbizonytalanító tényezőket és a korábban lábra kapott feltételezéseket, magyarázatokat, ami lehetetlen vállalás, annyi van belőlük. Mit csinált Engström egy bazi nagy Magnummal a mozi körül, hová tűntek a hüvelyek? A svéd rendőrség miért tehetetlenkedett: ha egyszer már gyanúba keveredett Engström, hogyhogy soha nem csukták le, és amúgy is, mi a fene történt Palme asszony kabátjával? Csupa idegőrlő kérdés, és még idegőrlőbb, ha mögé képzeljük a CIA-t, a KGB-t, a dél-afrikai titkosszolgálatot, a jugókat, a kurdokat, az irániakat és még egy csipetnyit a Vörös Hadsereg Frakció maradékából is. Hiába Petersson főügyész minden komolysága, ebből megoldott ügy aligha lesz, de mi legalább egy szórakoztató podcastot kaptunk.

A június 16-i adás alapján

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.