tévésmaci

A televízió aranykora, kacsával

  • tévésmaci
  • 2020. április 19.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché értékelte a fejleményeket, az ideiglenes visszavonulást választották, átadván helyüket az ilyenkor jogosan feltörő szolgáltatói hevületnek. Íme.

Pénteken (20-án) 18.25-kor indul A párizsi vonat, érthető okokból nem a csarnok ötödik vágányáról, hanem a Cinemax 2-n. A deresedvén egyre termékenyebb Clint Eastwood ezen műve – a műfaji szabályokat mindvégig szem előtt tartva – tárja elénk azon néhány amerikai katona közismerten színigaz történetét, akik megakadályoztak anno egy terrortámadást a nevezett viszonylaton. Ha ehhez még hozzácsapjuk, hogy a hősök önmagukat adják, könnyen belátható lesz, hogy afféle „filmcsemegéhez” lehet itt szerencsénk. Mindebből természetesen nem következik az, hogy a Film Mánián 19.20-kor kezdődő Párizsból szeretettelt is meg kell nézni, mert az nem ennek a filmnek a folytatása, hanem valami olyasmi holmi, mely John Travolta életművének is az alsó traktusában foglal helyet. Ettől persze még mindkét filmben meghiúsítanak egy-egy terrortámadást.

Szombaton valami szerfelett hasonló kettős élvezetben lehet részünk, hiszen az HBO déli tizenkettő előtt valamivel elkezdi az Alice Csodaországban című opust, miután egész háromnegyed hétig várnunk kell majd arra, hogy a rest Viasat 3 belefogjon az Alice Tükörországban vetítésébe. E filmművek pedig ugyebár közeli rokonok, s olyanok lépnek fel bennük, mint Mia Wasikowska, Anne Ha­thaway, Helena Bonham Carter, Marton Csokas és Johnny Depp.

Hétfőn is maradunk az Ikrek csillagjegyében, hogy a továbbiakról már ne is beszéljünk. Az van ugyanis, hogy az AMC este kilenckor leadja magát a megtestesült kettősséget, nevezetesen Robert Rodríguez Alkonyattól pirkadatig című filmjét, melynek az egyik fele köztudomásúan egy fojtott hangulatú emberrablós thriller, míg a másik egy gátlástalan kocsmabunyó zombikkal. Mindebből derekasan kiveszi a részét színészként a rendező pár számmal nagyobb ikercsillaga, Quentin Tarantino, így teljesen igazságtalan lenne, hogyha az HBO éjjeli fél kettő után nem vetítené le a Jackie Brownt. De levetíti, annál is inkább, mert a mester ezen művét minden héten levetíti valamelyik csatorna. Ha lenne véletlenül e Földön olyan ember, aki nem látta volna, annak itt hozzuk szíves tudomására, hogy ez volt az első olyan darabja a jeles férfi életművének, mely rávilágított makacs időkezelési nehézségeire. Ettől és Robert De Niro teljesen felesleges jelenlététől is függetlenül, ez egy egész jó kis film: csak hát nem az egész jó kis filmjeiért szeretjük Tarantinót.

Keddre két sorozat maradt, nota bene egymás után tálalja őket az HBO – annyiban is hasonlítanak, hogy az egyiknek az első részét, a másiknak pedig befejező részét láthatjuk. Utóbbit csak azért ajánljuk szíves figyelmükbe, mert belül vicces kritika szól róla. Szóval az este tízkor kezdődő Kívülállóban végre elkapják El Cuco frakkját, de kilenckor mi már kigyönyörködtük magunkat két igazi ikercsillagban: Lenùban és Lilában. Igen, önök ismét kitalálták: a Briliáns barátnőm második évadját kezdi újra a csatorna. Lehet, hogy ők egy személy valójában? Egy jobbik vagy rosszabbik én lenne a briliáns Lila? Mardosó kérdés, nemde. És most még azt sem mondhatom, hogy hagyjanak fel a tévézéssel.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.