tévésmaci

A televízió aranykora, kacsával

  • tévésmaci
  • 2020. április 19.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché értékelte a fejleményeket, az ideiglenes visszavonulást választották, átadván helyüket az ilyenkor jogosan feltörő szolgáltatói hevületnek. Íme.

Pénteken (20-án) 18.25-kor indul A párizsi vonat, érthető okokból nem a csarnok ötödik vágányáról, hanem a Cinemax 2-n. A deresedvén egyre termékenyebb Clint Eastwood ezen műve – a műfaji szabályokat mindvégig szem előtt tartva – tárja elénk azon néhány amerikai katona közismerten színigaz történetét, akik megakadályoztak anno egy terrortámadást a nevezett viszonylaton. Ha ehhez még hozzácsapjuk, hogy a hősök önmagukat adják, könnyen belátható lesz, hogy afféle „filmcsemegéhez” lehet itt szerencsénk. Mindebből természetesen nem következik az, hogy a Film Mánián 19.20-kor kezdődő Párizsból szeretettelt is meg kell nézni, mert az nem ennek a filmnek a folytatása, hanem valami olyasmi holmi, mely John Travolta életművének is az alsó traktusában foglal helyet. Ettől persze még mindkét filmben meghiúsítanak egy-egy terrortámadást.

Szombaton valami szerfelett hasonló kettős élvezetben lehet részünk, hiszen az HBO déli tizenkettő előtt valamivel elkezdi az Alice Csodaországban című opust, miután egész háromnegyed hétig várnunk kell majd arra, hogy a rest Viasat 3 belefogjon az Alice Tükörországban vetítésébe. E filmművek pedig ugyebár közeli rokonok, s olyanok lépnek fel bennük, mint Mia Wasikowska, Anne Ha­thaway, Helena Bonham Carter, Marton Csokas és Johnny Depp.

Hétfőn is maradunk az Ikrek csillagjegyében, hogy a továbbiakról már ne is beszéljünk. Az van ugyanis, hogy az AMC este kilenckor leadja magát a megtestesült kettősséget, nevezetesen Robert Rodríguez Alkonyattól pirkadatig című filmjét, melynek az egyik fele köztudomásúan egy fojtott hangulatú emberrablós thriller, míg a másik egy gátlástalan kocsmabunyó zombikkal. Mindebből derekasan kiveszi a részét színészként a rendező pár számmal nagyobb ikercsillaga, Quentin Tarantino, így teljesen igazságtalan lenne, hogyha az HBO éjjeli fél kettő után nem vetítené le a Jackie Brownt. De levetíti, annál is inkább, mert a mester ezen művét minden héten levetíti valamelyik csatorna. Ha lenne véletlenül e Földön olyan ember, aki nem látta volna, annak itt hozzuk szíves tudomására, hogy ez volt az első olyan darabja a jeles férfi életművének, mely rávilágított makacs időkezelési nehézségeire. Ettől és Robert De Niro teljesen felesleges jelenlététől is függetlenül, ez egy egész jó kis film: csak hát nem az egész jó kis filmjeiért szeretjük Tarantinót.

Keddre két sorozat maradt, nota bene egymás után tálalja őket az HBO – annyiban is hasonlítanak, hogy az egyiknek az első részét, a másiknak pedig befejező részét láthatjuk. Utóbbit csak azért ajánljuk szíves figyelmükbe, mert belül vicces kritika szól róla. Szóval az este tízkor kezdődő Kívülállóban végre elkapják El Cuco frakkját, de kilenckor mi már kigyönyörködtük magunkat két igazi ikercsillagban: Lenùban és Lilában. Igen, önök ismét kitalálták: a Briliáns barátnőm második évadját kezdi újra a csatorna. Lehet, hogy ők egy személy valójában? Egy jobbik vagy rosszabbik én lenne a briliáns Lila? Mardosó kérdés, nemde. És most még azt sem mondhatom, hogy hagyjanak fel a tévézéssel.

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.