Peking lépése tovább korlátozza "a szólásszabadságot és az információhoz való hozzáférést Kína határain belül", és ellentétes a kínai alkotmánnyal és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával - írták közleményükben a huszonhetek. Mint hozzáfűzték, az a hongkongi bejelentés, amely szerint az ottani közszolgálati adó nem sugározza tovább a BBC rádióadását, a sokat bírált nemzetbiztonsági törvény tavalyi elfogadása után "tovább erodálja a szabadságjogokat" az egykori brit gyarmaton.
Noha Nagy-Britannia már nem tagja az EU-nak, továbbra is tagja az Európa Tanácsnak, amely a műsorszórási jogokról szóló 1989-es egyezmény őre. Előzőleg a brit kormány, az Egyesült Államok és Kínában akkreditált külföldi tudósítók is a megbotránkozásuknak adtak hangot a BBC betiltása miatt.
Peking csütörtöki lépése jórészt jelképes, hiszen Kínában a BBC hírcsatornát csak szállodákban, kizárólag külföldiek által lakott épületegyüttesekben és hasonló helyeken lehet fogni.
A kínai médiahatóság arra hivatkozott tiltó határozatában, hogy a BBC Kínáról szóló tudósításai nem feleltek meg a pártatlanság követelményének és a valóságnak. A BBC beszámolt többek között arról, hogy milyen visszaélések sújtják az ujgurokat és más muszlim vallású etnikumokat Kína északnyugati részén.
A kínai lépés előzménye, hogy február 4-én a brit médiafelügyeleti hatóság, az Ofcom megvonta a műsorszórás jogát a CGTN-től, Kína angol nyelvű műholdas állami hírcsatornájától. A kínai külügyminisztérium akkor azzal vádolta a brit hivatalt, hogy politikai alapon, ideológiai elfogultsággal döntött.
A brit döntés azért volt különösen fájdalmas Pekingnek, mert a CGTN fontos eleme annak a komoly erőforrásokkal megtámogatott kínai törekvésnek, hogy a nyugatival versengő narratívát nyújtson számos témában szerte a világon. Az adó európai központja éppen Londonban működik. (MTI)
