Rádió

Szingliádák

Podcast az egyedülállókról

Interaktív

„Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakában fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno.”

Régi, nem is olyan szép idők, mondhatjuk Mikola István egykori miniszter, mai canberrai nagykövet örökbecsű eszmefuttatását felidézve a – ha jól értjük – közösségellenes, mert egyedülálló, igaz, csoportosan mulató (a nyakban hordott fülbevalót ma sem értjük) ifjúságról. Persze a rádióból szóló techno is van olyan érdekes, mint a szingliség összehozása a melegfelvonulással, de hát ne akarjuk megfejteni azt, ami megfejthetetlen.

Most, hogy a képzelt vagy nem képzelt politikai célkereszt a szinglikről átkerült az egyébként jóval sérülékenyebb LMBTQ kisközösségre, talán az egyedülállóság kultúrájáról vagy problémájáról (nézőpont kérdése) is lehet ejteni néhány higgadtabb szót. Alighanem ez az igény hívta életre a Szertár podcastsorozat legutóbbi epizódját is, amelyben Zsíros László Róbert házigazda faggatta Rövid Irén szociológust a szingliügyi kutatásairól és az egyedülállóknak a kortárs társadalmi kontextusban betöltött szerepéről. A nagyjából másfél-két hetente új epizóddal jelentkező sorozat egyfajta tudomány-népszerűsítő, ismeretterjesztő misszióban mozog. A műsorleírás úgy fogalmaz: „Beszélgetések azokkal, akik előrébb viszik a világot.” Mindehhez még jár egy fülbemászó mottó is: „Belépő az ismeretlenbe.” Elég közönségcsalogató a maga nemében.

Zsíros régi motorosnak tekinthető a tudomány-népszerűsítésben, többféle online fórumon is jelen van vagy volt, a saját blogtól a YouTube-on és a podcastoldalakon át a Twitterig. Ez utóbbin a következőképpen jellemzi magát: „A Szertár podcastek és videók megtestesítője. Tudománykommunikációs szakértő, tréner és néha Szuperparaszt.” Ehhez képest a Szertár podcast 212. epizódjában leg­inkább egy jól felkészült riporterre hasonlít. A műsor mégsem rutinvezérelt, Zsírost alighanem érdekli az, amiről szó van, és bár látszik a felkészültsége, a beszélgetés közben nem valamit szeretne kiszedni a partneréből, hanem kíváncsi bármire, amit a másik az adott beszédhelyzetben mondani kíván. Mind­ennek persze a minimumnak kellene lennie, de sajnos a jelenlegi magyar rádiós-podcastes kínálatban közel sem az.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.