Rádió

Szingliádák

Podcast az egyedülállókról

Interaktív

„Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakában fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno.”

Régi, nem is olyan szép idők, mondhatjuk Mikola István egykori miniszter, mai canberrai nagykövet örökbecsű eszmefuttatását felidézve a – ha jól értjük – közösségellenes, mert egyedülálló, igaz, csoportosan mulató (a nyakban hordott fülbevalót ma sem értjük) ifjúságról. Persze a rádióból szóló techno is van olyan érdekes, mint a szingliség összehozása a melegfelvonulással, de hát ne akarjuk megfejteni azt, ami megfejthetetlen.

Most, hogy a képzelt vagy nem képzelt politikai célkereszt a szinglikről átkerült az egyébként jóval sérülékenyebb LMBTQ kisközösségre, talán az egyedülállóság kultúrájáról vagy problémájáról (nézőpont kérdése) is lehet ejteni néhány higgadtabb szót. Alighanem ez az igény hívta életre a Szertár podcastsorozat legutóbbi epizódját is, amelyben Zsíros László Róbert házigazda faggatta Rövid Irén szociológust a szingliügyi kutatásairól és az egyedülállóknak a kortárs társadalmi kontextusban betöltött szerepéről. A nagyjából másfél-két hetente új epizóddal jelentkező sorozat egyfajta tudomány-népszerűsítő, ismeretterjesztő misszióban mozog. A műsorleírás úgy fogalmaz: „Beszélgetések azokkal, akik előrébb viszik a világot.” Mindehhez még jár egy fülbemászó mottó is: „Belépő az ismeretlenbe.” Elég közönségcsalogató a maga nemében.

Zsíros régi motorosnak tekinthető a tudomány-népszerűsítésben, többféle online fórumon is jelen van vagy volt, a saját blogtól a YouTube-on és a podcastoldalakon át a Twitterig. Ez utóbbin a következőképpen jellemzi magát: „A Szertár podcastek és videók megtestesítője. Tudománykommunikációs szakértő, tréner és néha Szuperparaszt.” Ehhez képest a Szertár podcast 212. epizódjában leg­inkább egy jól felkészült riporterre hasonlít. A műsor mégsem rutinvezérelt, Zsírost alighanem érdekli az, amiről szó van, és bár látszik a felkészültsége, a beszélgetés közben nem valamit szeretne kiszedni a partneréből, hanem kíváncsi bármire, amit a másik az adott beszédhelyzetben mondani kíván. Mind­ennek persze a minimumnak kellene lennie, de sajnos a jelenlegi magyar rádiós-podcastes kínálatban közel sem az.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?