Rádió

Szingliádák

Podcast az egyedülállókról

Interaktív

„Nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák kellenek, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakában fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno.”

Régi, nem is olyan szép idők, mondhatjuk Mikola István egykori miniszter, mai canberrai nagykövet örökbecsű eszmefuttatását felidézve a – ha jól értjük – közösségellenes, mert egyedülálló, igaz, csoportosan mulató (a nyakban hordott fülbevalót ma sem értjük) ifjúságról. Persze a rádióból szóló techno is van olyan érdekes, mint a szingliség összehozása a melegfelvonulással, de hát ne akarjuk megfejteni azt, ami megfejthetetlen.

Most, hogy a képzelt vagy nem képzelt politikai célkereszt a szinglikről átkerült az egyébként jóval sérülékenyebb LMBTQ kisközösségre, talán az egyedülállóság kultúrájáról vagy problémájáról (nézőpont kérdése) is lehet ejteni néhány higgadtabb szót. Alighanem ez az igény hívta életre a Szertár podcastsorozat legutóbbi epizódját is, amelyben Zsíros László Róbert házigazda faggatta Rövid Irén szociológust a szingliügyi kutatásairól és az egyedülállóknak a kortárs társadalmi kontextusban betöltött szerepéről. A nagyjából másfél-két hetente új epizóddal jelentkező sorozat egyfajta tudomány-népszerűsítő, ismeretterjesztő misszióban mozog. A műsorleírás úgy fogalmaz: „Beszélgetések azokkal, akik előrébb viszik a világot.” Mindehhez még jár egy fülbemászó mottó is: „Belépő az ismeretlenbe.” Elég közönségcsalogató a maga nemében.

Zsíros régi motorosnak tekinthető a tudomány-népszerűsítésben, többféle online fórumon is jelen van vagy volt, a saját blogtól a YouTube-on és a podcastoldalakon át a Twitterig. Ez utóbbin a következőképpen jellemzi magát: „A Szertár podcastek és videók megtestesítője. Tudománykommunikációs szakértő, tréner és néha Szuperparaszt.” Ehhez képest a Szertár podcast 212. epizódjában leg­inkább egy jól felkészült riporterre hasonlít. A műsor mégsem rutinvezérelt, Zsírost alighanem érdekli az, amiről szó van, és bár látszik a felkészültsége, a beszélgetés közben nem valamit szeretne kiszedni a partneréből, hanem kíváncsi bármire, amit a másik az adott beszédhelyzetben mondani kíván. Mind­ennek persze a minimumnak kellene lennie, de sajnos a jelenlegi magyar rádiós-podcastes kínálatban közel sem az.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."