Európa és a mesterséges intelligencia

Mint a svéd acél

Tudomány

A Google nemrég két, a mesterséges intelligencia etikával foglalkozó szakembert is kirúgott. De hogyan dönti el egy nagy techcég, hogy milyen az etikus MI? Mit tehet ez ügyben az állam és milyen lehetőséget jelent ez Európának?

„Ne légy gonosz, ha látsz valamit, ami szerinted nincs rendben, tedd szóvá!” A Google utoljára tavaly szeptemberben frissített magatartási kódexében ugyan szerepel még ez a szépen hangzó felszólítás, de kívülről úgy tűnik, mintha a cég harcban állna saját magával. Ezt látszik alátámasztani egy tavaly de­cemberi ügy is: egy szakcikk engedélyezése körüli, cégen belüli kavarodásban a Google kirúgta a mesterséges intelligencia etika kutatócsoportjának vezetőjét, Timnit Gebrut, majd idén februárban leépítették a Gebru elleni diszkriminációra bizonyítékokat gyűjtő Margaret Mitchellt, az etikus MI kutatócsoport másik vezetőjét is. A Google ezek után újraszervezést jelentett be, amire érthető módon szükség is van, ha egy negyedév alatt két vezetőtől is megszabadultak.

Eltérőek a beszámolók arról, hogy mi vezetett Gebru kirúgásához. Az etiópiai származású fekete kutató elmondása szerint a főnöke váratlanul közölte vele, hogy a cikke nem üti meg a Google publikálási mércéjét – állítólag azt hiányolta a cikkből, hogy milyen kutatások vannak a Gebru által problémásnak jelölt jelenségek megoldására, a hibák kivédésére. Mivel ezt Gebru indokolatlan packázásnak érezte, feltételekhez kötötte, hogy a cégnél maradjon. A Google ezeknek nem kívánt eleget tenni, s felmondásként értékelte Gebru megnyilatkozását.

Mitchell kirúgásának a története egyszerűbb, ő Timnit Gebru hátrányos megkülönböztetésére keresett bizonyítékokat a céges levelezésben. A Google arra hivatkozva küldte el, hogy a céges levelezés automata átfésülése tilos. A cég mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Jeff Dean által aláírt hivatalos közlemény szerint a Google továbbra is fontosnak tartja a mesterséges intelligencia kritikus szemléletét.

Nincs konszenzus

Ezen a ponton logikus lenne feltenni a kérdést, hogy akkor most ki a hunyó? Dean? Gebru? A Google és más MI-nagyfelhasználó cégek? Nincs egyszerű válasz, a bonyolult válasz ellenben filozófiai természetű. A mesterséges intelligencia kutatása ingoványos terület, meglepő módon azonban nagy problémái jellemzően nem technológiai jellegűek. Meg tudjuk mondani a számítógépnek, hogy mit csináljon, és azt a technológia korlátai között végre is hajtja. A gondok ott kezdődnek, ha nem tudjuk megmondani, hogy mit kellene csinálnia, vagy amikor egy MI-t használó céggel szemben több, egymásnak ellentmondó elvárás fogalmazódik meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.