Európa és a mesterséges intelligencia

Mint a svéd acél

Tudomány

A Google nemrég két, a mesterséges intelligencia etikával foglalkozó szakembert is kirúgott. De hogyan dönti el egy nagy techcég, hogy milyen az etikus MI? Mit tehet ez ügyben az állam és milyen lehetőséget jelent ez Európának?

„Ne légy gonosz, ha látsz valamit, ami szerinted nincs rendben, tedd szóvá!” A Google utoljára tavaly szeptemberben frissített magatartási kódexében ugyan szerepel még ez a szépen hangzó felszólítás, de kívülről úgy tűnik, mintha a cég harcban állna saját magával. Ezt látszik alátámasztani egy tavaly de­cemberi ügy is: egy szakcikk engedélyezése körüli, cégen belüli kavarodásban a Google kirúgta a mesterséges intelligencia etika kutatócsoportjának vezetőjét, Timnit Gebrut, majd idén februárban leépítették a Gebru elleni diszkriminációra bizonyítékokat gyűjtő Margaret Mitchellt, az etikus MI kutatócsoport másik vezetőjét is. A Google ezek után újraszervezést jelentett be, amire érthető módon szükség is van, ha egy negyedév alatt két vezetőtől is megszabadultak.

Eltérőek a beszámolók arról, hogy mi vezetett Gebru kirúgásához. Az etiópiai származású fekete kutató elmondása szerint a főnöke váratlanul közölte vele, hogy a cikke nem üti meg a Google publikálási mércéjét – állítólag azt hiányolta a cikkből, hogy milyen kutatások vannak a Gebru által problémásnak jelölt jelenségek megoldására, a hibák kivédésére. Mivel ezt Gebru indokolatlan packázásnak érezte, feltételekhez kötötte, hogy a cégnél maradjon. A Google ezeknek nem kívánt eleget tenni, s felmondásként értékelte Gebru megnyilatkozását.

Mitchell kirúgásának a története egyszerűbb, ő Timnit Gebru hátrányos megkülönböztetésére keresett bizonyítékokat a céges levelezésben. A Google arra hivatkozva küldte el, hogy a céges levelezés automata átfésülése tilos. A cég mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Jeff Dean által aláírt hivatalos közlemény szerint a Google továbbra is fontosnak tartja a mesterséges intelligencia kritikus szemléletét.

Nincs konszenzus

Ezen a ponton logikus lenne feltenni a kérdést, hogy akkor most ki a hunyó? Dean? Gebru? A Google és más MI-nagyfelhasználó cégek? Nincs egyszerű válasz, a bonyolult válasz ellenben filozófiai természetű. A mesterséges intelligencia kutatása ingoványos terület, meglepő módon azonban nagy problémái jellemzően nem technológiai jellegűek. Meg tudjuk mondani a számítógépnek, hogy mit csináljon, és azt a technológia korlátai között végre is hajtja. A gondok ott kezdődnek, ha nem tudjuk megmondani, hogy mit kellene csinálnia, vagy amikor egy MI-t használó céggel szemben több, egymásnak ellentmondó elvárás fogalmazódik meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.