Európa és a mesterséges intelligencia

Mint a svéd acél

Tudomány

A Google nemrég két, a mesterséges intelligencia etikával foglalkozó szakembert is kirúgott. De hogyan dönti el egy nagy techcég, hogy milyen az etikus MI? Mit tehet ez ügyben az állam és milyen lehetőséget jelent ez Európának?

„Ne légy gonosz, ha látsz valamit, ami szerinted nincs rendben, tedd szóvá!” A Google utoljára tavaly szeptemberben frissített magatartási kódexében ugyan szerepel még ez a szépen hangzó felszólítás, de kívülről úgy tűnik, mintha a cég harcban állna saját magával. Ezt látszik alátámasztani egy tavaly de­cemberi ügy is: egy szakcikk engedélyezése körüli, cégen belüli kavarodásban a Google kirúgta a mesterséges intelligencia etika kutatócsoportjának vezetőjét, Timnit Gebrut, majd idén februárban leépítették a Gebru elleni diszkriminációra bizonyítékokat gyűjtő Margaret Mitchellt, az etikus MI kutatócsoport másik vezetőjét is. A Google ezek után újraszervezést jelentett be, amire érthető módon szükség is van, ha egy negyedév alatt két vezetőtől is megszabadultak.

Eltérőek a beszámolók arról, hogy mi vezetett Gebru kirúgásához. Az etiópiai származású fekete kutató elmondása szerint a főnöke váratlanul közölte vele, hogy a cikke nem üti meg a Google publikálási mércéjét – állítólag azt hiányolta a cikkből, hogy milyen kutatások vannak a Gebru által problémásnak jelölt jelenségek megoldására, a hibák kivédésére. Mivel ezt Gebru indokolatlan packázásnak érezte, feltételekhez kötötte, hogy a cégnél maradjon. A Google ezeknek nem kívánt eleget tenni, s felmondásként értékelte Gebru megnyilatkozását.

Mitchell kirúgásának a története egyszerűbb, ő Timnit Gebru hátrányos megkülönböztetésére keresett bizonyítékokat a céges levelezésben. A Google arra hivatkozva küldte el, hogy a céges levelezés automata átfésülése tilos. A cég mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Jeff Dean által aláírt hivatalos közlemény szerint a Google továbbra is fontosnak tartja a mesterséges intelligencia kritikus szemléletét.

Nincs konszenzus

Ezen a ponton logikus lenne feltenni a kérdést, hogy akkor most ki a hunyó? Dean? Gebru? A Google és más MI-nagyfelhasználó cégek? Nincs egyszerű válasz, a bonyolult válasz ellenben filozófiai természetű. A mesterséges intelligencia kutatása ingoványos terület, meglepő módon azonban nagy problémái jellemzően nem technológiai jellegűek. Meg tudjuk mondani a számítógépnek, hogy mit csináljon, és azt a technológia korlátai között végre is hajtja. A gondok ott kezdődnek, ha nem tudjuk megmondani, hogy mit kellene csinálnia, vagy amikor egy MI-t használó céggel szemben több, egymásnak ellentmondó elvárás fogalmazódik meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.