Európa és a mesterséges intelligencia

Mint a svéd acél

Tudomány

A Google nemrég két, a mesterséges intelligencia etikával foglalkozó szakembert is kirúgott. De hogyan dönti el egy nagy techcég, hogy milyen az etikus MI? Mit tehet ez ügyben az állam és milyen lehetőséget jelent ez Európának?

„Ne légy gonosz, ha látsz valamit, ami szerinted nincs rendben, tedd szóvá!” A Google utoljára tavaly szeptemberben frissített magatartási kódexében ugyan szerepel még ez a szépen hangzó felszólítás, de kívülről úgy tűnik, mintha a cég harcban állna saját magával. Ezt látszik alátámasztani egy tavaly de­cemberi ügy is: egy szakcikk engedélyezése körüli, cégen belüli kavarodásban a Google kirúgta a mesterséges intelligencia etika kutatócsoportjának vezetőjét, Timnit Gebrut, majd idén februárban leépítették a Gebru elleni diszkriminációra bizonyítékokat gyűjtő Margaret Mitchellt, az etikus MI kutatócsoport másik vezetőjét is. A Google ezek után újraszervezést jelentett be, amire érthető módon szükség is van, ha egy negyedév alatt két vezetőtől is megszabadultak.

Eltérőek a beszámolók arról, hogy mi vezetett Gebru kirúgásához. Az etiópiai származású fekete kutató elmondása szerint a főnöke váratlanul közölte vele, hogy a cikke nem üti meg a Google publikálási mércéjét – állítólag azt hiányolta a cikkből, hogy milyen kutatások vannak a Gebru által problémásnak jelölt jelenségek megoldására, a hibák kivédésére. Mivel ezt Gebru indokolatlan packázásnak érezte, feltételekhez kötötte, hogy a cégnél maradjon. A Google ezeknek nem kívánt eleget tenni, s felmondásként értékelte Gebru megnyilatkozását.

Mitchell kirúgásának a története egyszerűbb, ő Timnit Gebru hátrányos megkülönböztetésére keresett bizonyítékokat a céges levelezésben. A Google arra hivatkozva küldte el, hogy a céges levelezés automata átfésülése tilos. A cég mesterséges intelligenciáért felelős vezetője, Jeff Dean által aláírt hivatalos közlemény szerint a Google továbbra is fontosnak tartja a mesterséges intelligencia kritikus szemléletét.

Nincs konszenzus

Ezen a ponton logikus lenne feltenni a kérdést, hogy akkor most ki a hunyó? Dean? Gebru? A Google és más MI-nagyfelhasználó cégek? Nincs egyszerű válasz, a bonyolult válasz ellenben filozófiai természetű. A mesterséges intelligencia kutatása ingoványos terület, meglepő módon azonban nagy problémái jellemzően nem technológiai jellegűek. Meg tudjuk mondani a számítógépnek, hogy mit csináljon, és azt a technológia korlátai között végre is hajtja. A gondok ott kezdődnek, ha nem tudjuk megmondani, hogy mit kellene csinálnia, vagy amikor egy MI-t használó céggel szemben több, egymásnak ellentmondó elvárás fogalmazódik meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.