Egy hét kultúra 2021/02.

  • Narancs
  • 2021. január 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

KÖZKINCS George Orwell (1903–1950), Edgar Rice Burroughs (1875–1950) és George Bernard Shaw (1856–1950) művei is szabadon hozzáférhetővé váltak január 1-jétől, ugyanis 2020 utolsó napján megszűnt az 1950-ben elhunyt írók műveire vonatkozó 70 évnyi szerzői jogi védettség. Így az idén bármilyen engedély nélkül felhasználhatóvá, újra kiadhatóvá és feldolgozhatóvá válnak az említett alkotók eredeti művei, például az Állatfarm, az 1984, Borroughs Tarzan-könyvei, és Shaw drámái is, például a Pygmalion. (A műfordítások esetében azonban a fordító személyéhez kötődnek a jogok, így például Orwell műveinek magyar változata még évtizedekig zár alatt lesz, a műfordító Szíjgyártó László ugyanis 1983-ban hunyt el.) Felszabadult viszont a Nyugat híres szerkesztőjének, Schöpflin Aladárnak (1872–1950) életműve, és Bánffy Miklós (1973–1950) összes könyve is, például az Erdélyi történet-trilógia. A fent említettek mellett pedig Ivan Goll német-francia expresszionista és szürrealista költő műveit, Johannes Vilhelm Jensen, az irodalmi Nobel-díjas dán író könyveit, továbbá a kitűnő német író, Heinrich Mann alkotásait lehet szabadon felhasználni ezentúl.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.