Egy hét kultúra 2021/08.

  • Narancs
  • 2021. február 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

CHRISTO Elárverezték Christo és felesége, Jeanne-Claude közös magángyűjteményét Párizsban. A monumentális installációiról híres alkotópáros 28 darabból álló kollekciója 8 millió euróért kelt el. Az egyik mű rá­adásul rekordot is döntött: az 1991-es The Umbrellas című projekt keretében több ezer ernyőt feszítettek ki egyszerre Japánban és Los Angelesben, az erről készült rajzsorozat 1,7 millió dolláros áron, az eddig legdrágábban elárverezett Christo-műként talált új gazdára. A tavaly elhunyt Christo alkotásai az utóbbi évben egyre népszerűbbek lettek. Azt, hogy a csomagolóművésznek is nevezett bolgár származású alkotó életműve nem merül feledésbe, nemcsak a Sotheby’s sikeres aukciója jelzi, hanem az is, hogy jelenleg is készülnek utolsó művének megvalósítására. Christo ugyanis halála előtt épp egy újabb gigantikus projekten, a párizsi Diadalív becsomagolásán dolgozott, ezt azonban a koronavírus-járvány miatt halasztani kellett. A 25 ezer négyzetméternyi újrahasznosítható műszálas szövetet és 7 kilométernyi vörös kötelet is felhasználó akciót azonban nem napolták el véglegesen, arra a tervek szerint ez év őszén, szeptember 18. és október 3. között kerül majd sor.

BANKSY Már nem látható Nottinghamben Banksy bicikligumival hulahoppozó kislányról készült képe, ugyanis egy gyűjtő megvette, kivágatta a házfalból és elszállítatta. Az alkotás 2019 októberében került egy nottinghami ház téglafalára, amely előtt egy oszlophoz láncolt, lepukkant kerékpár is állt, a rejtőző művész ezt is a mű részévé tette. A képet egy plexiborítással próbálták védeni a károsodástól, amely azonban az új tulajdonos szerint hosszú távon nem sokat segített volna, sőt még penészedést is okoz, ezért megfelelőbbnek tartotta elvinni az egész alkotást úgy, ahogy van. John Brandler galériatulajdonos hat számjegyű összeget fizetett a képért, és nem ez az első hozzá került Banksy-alkotás. A terve az, hogy a hulahoppozó lány képét még az idén kiállítja a suffolki Moyse’s Hall Museumban. A nottinghami városi tanács azt nyilatkozta, hogy próbáltak tenni azért, hogy az értékes falfestmény a helyén maradhasson, és a művésszel kapcsolatban álló kontaktjaik szerint maga Banksy is ellenezte az alkotás elszállítását, ám a falszakasz sorsáról szóló döntés a ház tulajdonosának kezében volt. A nottinghamiek, bár elismerik, hogy ház tulajáé volt a döntés, nagy veszteségnek tartják a kép eltűnését. A legtöbben úgy gondolják, az alkotás veszít azzal, hogy elmozdították eredeti kontextusából, és kevesebbet mond egy múzeumban, mint amennyit a helyieknek jelentett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.