Egy hét tudomány 2021/08.

  • Narancs
  • 2021. február 24.

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

ETNA Sorozatos paroxizmális (rohamszerű) kitöréseket produkál Európa legmagasabb tűzhányója, az Etna: a vulkán új délkeleti kráterénél február 20-án rövid időn belül negyedszer indult be heves robbanásos, kitörési felhővel, törmelékhullással, esetenként egy kilométer magas lávaszökőkúttal, majd lávaömléssel kísért működés. A vulkán mostani intenzív kitöréssorozatát az okozza, hogy a földköpeny kőzetének részleges megolvadásával keletkezett magma viszonylag gyorsan a felszínre jut anélkül, hogy megakadna egy magmatározóban. Harangi Szabolcs vulkanológus, az MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja vezetőjének elemzése szerint friss, gázokban gazdag magma nyomul fel 60–80 kilométer mélyről, szinte akadálytalanul. A felnyomulás az Etna esetében „pulzálva” zajlik, a gázokban gazdag magmaadagok gyorsan haladnak felfelé, és ahogy elérik a felszínt, lávaszökőkút formájában csapnak ki. Az Etna ennél is nagyobb kitöréseket produkált 2011 és 2013 környékén: akkor több kilométeres lávaszökőkutakat lehetett megfigyelni.

HIDEG Különösen veszélyes téli viharrendszer (hivatalos nevén: Uri) sújtotta Észak-Amerika jelentős részét: a még február 13-án az Egyesült Államok északnyugati partjainak mentén, a Csendes-óceán felett kialakult alacsony nyomású övezet megerősödve délkeleti irányban vonult végig a kontinensen. Sokfelé okozott óriási havazást, áramlási rendszerében pedig extrém hideg zúdult az inkább szubtrópusi klímájú déli államokra is. Később a viharrendszer több alacsony nyomású centrumra bomlott, és észak, illetve északkelet felé vette az irányt: az egyik származékos viharrendszer Kanada felett oszlott fel, a másik része még február 22-én is aktív erős atlanti ciklonként létezett az észak-atlanti régióban. A szokatlanul hosszú életű és veszélyes időjárási szituációk sorát létrehozó viharrendszer több mint 70 ember életét követelte, különösen sok áldozatot szedett Texas államban és a vele délről határos mexikói régiókban, ahol milliók maradtak napokig áram, fűtés és vezetékes víz nélkül az extrém hideg miatt. Itt helyenként mínusz 18 fokot is mértek, ami rendkívül szokatlan arrafelé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.