BÉCS Száz év után újra Bécsben lesz látható Gustav Klimt (jelenlegi ismereteink szerint) utolsó befejezett műve. A Nő legyezővel (Dame mit Flächer) 2021. március 25-től 2022. február 13-ig tekinthető meg a Belvederében. A festmény izgalmas utat járt be, utoljára 1920-ban láthatta a közönség Bécsben. Ezután az alkotás feltehetőleg a svájci Böhler család tulajdona lett, majd 1950-ben vette meg a neves osztrák műgyűjtő, Rudolf Leopold. Ő azonban adósságokba keveredett, ezért el kellett adnia a képet, amely így hosszú időre ismeretlen helyre került. Csak a kilencvenes években bukkant fel újra, méghozzá egy New York-i árverésen, ahol 11,6 millió dollárért kelt el – ez akkor rekordösszeg volt a Klimt-művek tekintetében. A „megkerült” festmény után ekkor a hatóságok is nyomozni kezdtek, ugyanis úgy vélték, hogy kiviteli engedély hiánya miatt annak idején törvénytelenül került el Ausztriából. Az eljárást azonban leállították, mert az egykori kereskedőket nem találták meg. Mivel az ügy azóta sem tisztázódott, különleges megoldás kellett, hogy a képet kiállíthassák Bécsben. Ez ugyanis csak úgy vált lehetségessé, hogy az osztrák állam garanciát adott a jelenlegi tulajdonosnak, hogy nem foglalja le az alkotást.
PÁRIZS A képzőművészeti szcénában a héten nem csak a bécsi bemutatás híre kötődött Klimt nevéhez. A francia kormány ugyanis bejelentette, hogy visszaadja a festő egy nácik által ellopott képét az eredeti tulajdonosainak. A rózsabokrok a fák alatt (Rosen unter Bäumen) című olajfestmény az egyetlen Klimt-kép, amely a francia állam tulajdonában áll, évtizedekig a Musée d’Orsay-ben volt látható. Az alkotás eredetileg azonban egy osztrák zsidó család tulajdona volt, őket 1938-ban kényszereladásokkal fosztották meg értékeiktől. A képet a francia múzeum egy 80-as évekbeli árverésen vette meg, eredetére nemrég derült fény. Roselyne Bachelot, a párizsi kormány kulturális minisztere kifejtette, hogy a kép visszaszolgáltatása a holokauszt áldozatává váló Nora Stiasny családjának szükségszerű döntés, még akkor is, ha ez a közgyűjtemény számára is kiemelkedően fontos alkotásnak számított. Bachelot szerint a döntés annak az elkötelezettségnek is a jele, hogy a kifosztott családok ügyében kiállnak az igazságszolgáltatás és a jóvátétel mellett.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
