Egy hét kultúra 2021/12.

  • Narancs
  • 2021. március 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

BÉCS Száz év után újra Bécsben lesz látható Gustav Klimt (jelenlegi ismereteink szerint) utolsó befejezett műve. A Nő legyezővel (Dame mit Flächer) 2021. március 25-től 2022. február 13-ig tekinthető meg a Belvederében. A festmény izgalmas utat járt be, utoljára 1920-ban láthatta a közönség Bécsben. Ezután az alkotás feltehetőleg a svájci Böhler család tulajdona lett, majd 1950-ben vette meg a neves osztrák műgyűjtő, Rudolf Leopold. Ő azonban adósságokba keveredett, ezért el kellett adnia a képet, amely így hosszú időre ismeretlen helyre került. Csak a kilencvenes években bukkant fel újra, méghozzá egy New York-i árverésen, ahol 11,6 millió dollárért kelt el – ez akkor rekordösszeg volt a Klimt-művek tekintetében. A „megkerült” festmény után ekkor a hatóságok is nyomozni kezdtek, ugyanis úgy vélték, hogy kiviteli engedély hiánya miatt annak idején törvénytelenül került el Ausztriából. Az eljárást azonban leállították, mert az egykori kereskedőket nem találták meg. Mivel az ügy azóta sem tisztázódott, különleges megoldás kellett, hogy a képet kiállíthassák Bécsben. Ez ugyanis csak úgy vált lehetségessé, hogy az osztrák állam garanciát adott a jelenlegi tulajdonosnak, hogy nem foglalja le az alkotást.

PÁRIZS A képzőművészeti szcénában a héten nem csak a bécsi bemutatás híre kötődött Klimt nevéhez. A francia kormány ugyanis bejelentette, hogy visszaadja a festő egy nácik által ellopott képét az eredeti tulajdonosainak. A rózsabokrok a fák alatt (Rosen unter Bäumen) című olajfestmény az egyetlen Klimt-kép, amely a francia állam tulajdonában áll, évtizedekig a Musée d’Orsay-ben volt látható. Az alkotás eredetileg azonban egy osztrák zsidó család tulajdona volt, őket 1938-ban kényszereladásokkal fosztották meg értékeiktől. A képet a francia múzeum egy 80-as évekbeli árverésen vette meg, eredetére nemrég derült fény. Roselyne Bachelot, a párizsi kormány kulturális minisztere kifejtette, hogy a kép visszaszolgáltatása a holokauszt áldozatává váló Nora Stiasny családjának szükségszerű döntés, még akkor is, ha ez a közgyűjtemény számára is kiemelkedően fontos alkotásnak számított. Bachelot szerint a döntés annak az elkötelezettségnek is a jele, hogy a kifosztott családok ügyében kiállnak az igazságszolgáltatás és a jóvátétel mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.