Egy hét kultúra 2021/12.

  • Narancs
  • 2021. március 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

BÉCS Száz év után újra Bécsben lesz látható Gustav Klimt (jelenlegi ismereteink szerint) utolsó befejezett műve. A Nő legyezővel (Dame mit Flächer) 2021. március 25-től 2022. február 13-ig tekinthető meg a Belvederében. A festmény izgalmas utat járt be, utoljára 1920-ban láthatta a közönség Bécsben. Ezután az alkotás feltehetőleg a svájci Böhler család tulajdona lett, majd 1950-ben vette meg a neves osztrák műgyűjtő, Rudolf Leopold. Ő azonban adósságokba keveredett, ezért el kellett adnia a képet, amely így hosszú időre ismeretlen helyre került. Csak a kilencvenes években bukkant fel újra, méghozzá egy New York-i árverésen, ahol 11,6 millió dollárért kelt el – ez akkor rekordösszeg volt a Klimt-művek tekintetében. A „megkerült” festmény után ekkor a hatóságok is nyomozni kezdtek, ugyanis úgy vélték, hogy kiviteli engedély hiánya miatt annak idején törvénytelenül került el Ausztriából. Az eljárást azonban leállították, mert az egykori kereskedőket nem találták meg. Mivel az ügy azóta sem tisztázódott, különleges megoldás kellett, hogy a képet kiállíthassák Bécsben. Ez ugyanis csak úgy vált lehetségessé, hogy az osztrák állam garanciát adott a jelenlegi tulajdonosnak, hogy nem foglalja le az alkotást.

PÁRIZS A képzőművészeti szcénában a héten nem csak a bécsi bemutatás híre kötődött Klimt nevéhez. A francia kormány ugyanis bejelentette, hogy visszaadja a festő egy nácik által ellopott képét az eredeti tulajdonosainak. A rózsabokrok a fák alatt (Rosen unter Bäumen) című olajfestmény az egyetlen Klimt-kép, amely a francia állam tulajdonában áll, évtizedekig a Musée d’Orsay-ben volt látható. Az alkotás eredetileg azonban egy osztrák zsidó család tulajdona volt, őket 1938-ban kényszereladásokkal fosztották meg értékeiktől. A képet a francia múzeum egy 80-as évekbeli árverésen vette meg, eredetére nemrég derült fény. Roselyne Bachelot, a párizsi kormány kulturális minisztere kifejtette, hogy a kép visszaszolgáltatása a holokauszt áldozatává váló Nora Stiasny családjának szükségszerű döntés, még akkor is, ha ez a közgyűjtemény számára is kiemelkedően fontos alkotásnak számított. Bachelot szerint a döntés annak az elkötelezettségnek is a jele, hogy a kifosztott családok ügyében kiállnak az igazságszolgáltatás és a jóvátétel mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.