Egy hét kultúra 2021/12.

  • Narancs
  • 2021. március 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

BÉCS Száz év után újra Bécsben lesz látható Gustav Klimt (jelenlegi ismereteink szerint) utolsó befejezett műve. A Nő legyezővel (Dame mit Flächer) 2021. március 25-től 2022. február 13-ig tekinthető meg a Belvederében. A festmény izgalmas utat járt be, utoljára 1920-ban láthatta a közönség Bécsben. Ezután az alkotás feltehetőleg a svájci Böhler család tulajdona lett, majd 1950-ben vette meg a neves osztrák műgyűjtő, Rudolf Leopold. Ő azonban adósságokba keveredett, ezért el kellett adnia a képet, amely így hosszú időre ismeretlen helyre került. Csak a kilencvenes években bukkant fel újra, méghozzá egy New York-i árverésen, ahol 11,6 millió dollárért kelt el – ez akkor rekordösszeg volt a Klimt-művek tekintetében. A „megkerült” festmény után ekkor a hatóságok is nyomozni kezdtek, ugyanis úgy vélték, hogy kiviteli engedély hiánya miatt annak idején törvénytelenül került el Ausztriából. Az eljárást azonban leállították, mert az egykori kereskedőket nem találták meg. Mivel az ügy azóta sem tisztázódott, különleges megoldás kellett, hogy a képet kiállíthassák Bécsben. Ez ugyanis csak úgy vált lehetségessé, hogy az osztrák állam garanciát adott a jelenlegi tulajdonosnak, hogy nem foglalja le az alkotást.

PÁRIZS A képzőművészeti szcénában a héten nem csak a bécsi bemutatás híre kötődött Klimt nevéhez. A francia kormány ugyanis bejelentette, hogy visszaadja a festő egy nácik által ellopott képét az eredeti tulajdonosainak. A rózsabokrok a fák alatt (Rosen unter Bäumen) című olajfestmény az egyetlen Klimt-kép, amely a francia állam tulajdonában áll, évtizedekig a Musée d’Orsay-ben volt látható. Az alkotás eredetileg azonban egy osztrák zsidó család tulajdona volt, őket 1938-ban kényszereladásokkal fosztották meg értékeiktől. A képet a francia múzeum egy 80-as évekbeli árverésen vette meg, eredetére nemrég derült fény. Roselyne Bachelot, a párizsi kormány kulturális minisztere kifejtette, hogy a kép visszaszolgáltatása a holokauszt áldozatává váló Nora Stiasny családjának szükségszerű döntés, még akkor is, ha ez a közgyűjtemény számára is kiemelkedően fontos alkotásnak számított. Bachelot szerint a döntés annak az elkötelezettségnek is a jele, hogy a kifosztott családok ügyében kiállnak az igazságszolgáltatás és a jóvátétel mellett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.