Egy hét tudomány 2021/12.

  • Narancs
  • 2021.03.24 20:55

Interaktív

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

VULKÁN Tartósnak ígérkező vulkáni működés kezdődött Izland délnyugati csücskében, a Reykjavíkhoz közeli Reykjanes-félszigeten: a Fagradalsfjall nevű pajzsvulkáni területen előbb (még március 19-én este) a felszínen egy 200 méter hosszú hasadék nyílt meg, amely hamarosan 500 méter hosszúra nőtt, és folyamatosan kis viszkozitású bazaltos láva ömlik belőle. A kitörést követő kutatók (például Harangi Szabolcs magyar vulkanológus) előrejelzése szerint a következő napokban, sőt hetekben alapvetően nyugodt, lávaöntéses (effuzív) típusú kitörés várható, lávafüggönyökkel, kisebb lávaszökőkutakkal, mind jobban szétterülő lávafolyamokkal. A kitörést megelőzően, február 24. óta több mint 50 ezer földrengés pattant ki a Reykjanes-félszigeten, ezek közül többtucatnyi 3-as magnitúdónál is erősebb volt. Az epicentrumok egy délnyugat–északkeleti sávot jelöltek ki a lakatlan Fagradalsfjall vulkanikus területen (ahol már több mint 800 éve nem zajlott látható vulkáni tevékenység). A földmozgások fészekmélysége és a műholdas radarképek alapján észlelt felszínemelkedés alapján a szakemberek egyértelműen arra a következtetésre jutottak, hogy néhány kilométer mélységből nagyobb mennyiségű magma nyomul felfelé. A kitörést megelőzően jelentősen csökkent a földmozgás intenzitása: számos esethez hasonlóan, most is ez jelezte előre, hogy az izzó kőzetanyag eléri a felszínt.

DÍJ Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, valamint Avi Wigdersonnak, a princetoni Institute for Advanced Study munkatársának ítélte oda a 2021-es Abel-díjat a norvég tudományos akadémia. A testület a két matematikusnak az elméleti számítógép-tudományban és a diszkrét matematikában mutatott meghatározó jelentőségű munkásságát díjazta, valamint szerepüket abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak. A számítási bonyolultság elmélete, amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik, nem kis részben Lovász és Wigderson eredményeinek köszönhetően a matematika és az elméleti számítógép-tudomány elismert területévé vált. A hetvenes évektől megnőtt a számítási bonyolultság gyakorlati jelentősége is: ma már az internetbiztonság elméleti alapjaként tekintünk rá, az elméleti számítógép-tudomány új eredményeit pedig a hatékony algoritmusok tervezésénél használják. Hans Munthe-Kaas, az Abel-bizottság elnökének méltatása szerint Lovász és Wigderson sok szempontból összefonódó munkássága az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott e matematikai terület fejlődésében – mindenekelőtt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk