Egy hét kultúra 2021/21.

  • Narancs
  • 2021. május 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ARANYKOR? Slavernij (Rabszolgaság) címen, az ország saját rabszolgatartó múltját feldolgozó kiállítást nyitott az amszterdami Rijksmuseum. A tárlatot a holland király, Willem-Alexander nyitotta meg, elmondva, hogy a kiállítás célja ébresztőként szolgálni az emberek számára azzal, hogy a rabszolgatartás témája köré rendezve rekontextualizálja a holland aranykor történelmét. A tárlat tíz valós személy sorsának történetén keresztül mutatja be a gyarmati korszak 250 évét. A kiállításon 140 tárgyi emlék és a rabszolgák sorsáról beszámoló dokumentumok láthatók, továbbá Rembrandt két, gazdag rabszolgatartókat ábrázoló portréja. A tárlat augusztus 29-ig tart, a jelenlegi hollandiai korlátozások miatt pedig egyelőre csak virtuálisan látogatható, a rijksmuseum.nl oldalon keresztül.

LOPÁS Freskókat ellopni önmagában is szokatlan, de még ritkább az, hogy végül sikeresen visszakerülhetnek eredeti környezetükbe. Ez történt azonban a Pompejii Régészeti Parkba visszakerülő falfestményekkel. A most újra kiállított darabok közül hármat még az 1970-es években loptak el, valószínűsíthetően a fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól. A falfestményeket aztán kicsempészték az országból, majd műgyűjtőkhöz kerültek Amerikába, Svájcba, később pedig Nagy-Britanniába. A műalkotásokra tavaly bukkant rá az olasz rendőrség, a képek egyike egy angyalt, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol. A megkerült freskókat május közepétől újra láthatja a közönség a Pompejii Régészeti Parkban, három másik olyan falfestménnyel együtt, amelyeket 2012-ben foglaltak le egy Civita Giulianában végzett illegális ásatáson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.