Egy hét kultúra 2021/21.

  • Narancs
  • 2021. május 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ARANYKOR? Slavernij (Rabszolgaság) címen, az ország saját rabszolgatartó múltját feldolgozó kiállítást nyitott az amszterdami Rijksmuseum. A tárlatot a holland király, Willem-Alexander nyitotta meg, elmondva, hogy a kiállítás célja ébresztőként szolgálni az emberek számára azzal, hogy a rabszolgatartás témája köré rendezve rekontextualizálja a holland aranykor történelmét. A tárlat tíz valós személy sorsának történetén keresztül mutatja be a gyarmati korszak 250 évét. A kiállításon 140 tárgyi emlék és a rabszolgák sorsáról beszámoló dokumentumok láthatók, továbbá Rembrandt két, gazdag rabszolgatartókat ábrázoló portréja. A tárlat augusztus 29-ig tart, a jelenlegi hollandiai korlátozások miatt pedig egyelőre csak virtuálisan látogatható, a rijksmuseum.nl oldalon keresztül.

LOPÁS Freskókat ellopni önmagában is szokatlan, de még ritkább az, hogy végül sikeresen visszakerülhetnek eredeti környezetükbe. Ez történt azonban a Pompejii Régészeti Parkba visszakerülő falfestményekkel. A most újra kiállított darabok közül hármat még az 1970-es években loptak el, valószínűsíthetően a fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól. A falfestményeket aztán kicsempészték az országból, majd műgyűjtőkhöz kerültek Amerikába, Svájcba, később pedig Nagy-Britanniába. A műalkotásokra tavaly bukkant rá az olasz rendőrség, a képek egyike egy angyalt, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol. A megkerült freskókat május közepétől újra láthatja a közönség a Pompejii Régészeti Parkban, három másik olyan falfestménnyel együtt, amelyeket 2012-ben foglaltak le egy Civita Giulianában végzett illegális ásatáson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”