Egy hét kultúra 2021/21.

  • Narancs
  • 2021. május 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ARANYKOR? Slavernij (Rabszolgaság) címen, az ország saját rabszolgatartó múltját feldolgozó kiállítást nyitott az amszterdami Rijksmuseum. A tárlatot a holland király, Willem-Alexander nyitotta meg, elmondva, hogy a kiállítás célja ébresztőként szolgálni az emberek számára azzal, hogy a rabszolgatartás témája köré rendezve rekontextualizálja a holland aranykor történelmét. A tárlat tíz valós személy sorsának történetén keresztül mutatja be a gyarmati korszak 250 évét. A kiállításon 140 tárgyi emlék és a rabszolgák sorsáról beszámoló dokumentumok láthatók, továbbá Rembrandt két, gazdag rabszolgatartókat ábrázoló portréja. A tárlat augusztus 29-ig tart, a jelenlegi hollandiai korlátozások miatt pedig egyelőre csak virtuálisan látogatható, a rijksmuseum.nl oldalon keresztül.

LOPÁS Freskókat ellopni önmagában is szokatlan, de még ritkább az, hogy végül sikeresen visszakerülhetnek eredeti környezetükbe. Ez történt azonban a Pompejii Régészeti Parkba visszakerülő falfestményekkel. A most újra kiállított darabok közül hármat még az 1970-es években loptak el, valószínűsíthetően a fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól. A falfestményeket aztán kicsempészték az országból, majd műgyűjtőkhöz kerültek Amerikába, Svájcba, később pedig Nagy-Britanniába. A műalkotásokra tavaly bukkant rá az olasz rendőrség, a képek egyike egy angyalt, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol. A megkerült freskókat május közepétől újra láthatja a közönség a Pompejii Régészeti Parkban, három másik olyan falfestménnyel együtt, amelyeket 2012-ben foglaltak le egy Civita Giulianában végzett illegális ásatáson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.