Egy hét kultúra 2021/21.

  • Narancs
  • 2021. május 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt.

ARANYKOR? Slavernij (Rabszolgaság) címen, az ország saját rabszolgatartó múltját feldolgozó kiállítást nyitott az amszterdami Rijksmuseum. A tárlatot a holland király, Willem-Alexander nyitotta meg, elmondva, hogy a kiállítás célja ébresztőként szolgálni az emberek számára azzal, hogy a rabszolgatartás témája köré rendezve rekontextualizálja a holland aranykor történelmét. A tárlat tíz valós személy sorsának történetén keresztül mutatja be a gyarmati korszak 250 évét. A kiállításon 140 tárgyi emlék és a rabszolgák sorsáról beszámoló dokumentumok láthatók, továbbá Rembrandt két, gazdag rabszolgatartókat ábrázoló portréja. A tárlat augusztus 29-ig tart, a jelenlegi hollandiai korlátozások miatt pedig egyelőre csak virtuálisan látogatható, a rijksmuseum.nl oldalon keresztül.

LOPÁS Freskókat ellopni önmagában is szokatlan, de még ritkább az, hogy végül sikeresen visszakerülhetnek eredeti környezetükbe. Ez történt azonban a Pompejii Régészeti Parkba visszakerülő falfestményekkel. A most újra kiállított darabok közül hármat még az 1970-es években loptak el, valószínűsíthetően a fő ásatási helyszíntől néhány kilométerre lévő ókori római város, Stabiae két villájának romos falairól. A falfestményeket aztán kicsempészték az országból, majd műgyűjtőkhöz kerültek Amerikába, Svájcba, később pedig Nagy-Britanniába. A műalkotásokra tavaly bukkant rá az olasz rendőrség, a képek egyike egy angyalt, a másik egy női táncost, a harmadik egy női fejet ábrázol. A megkerült freskókat május közepétől újra láthatja a közönség a Pompejii Régészeti Parkban, három másik olyan falfestménnyel együtt, amelyeket 2012-ben foglaltak le egy Civita Giulianában végzett illegális ásatáson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.