Egy hét kultúra 2025/7.

  • Narancs
  • 2025. február 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HEGEDŰ A Sotheby’s aukciósház New York-i árverésén 11,25 millió dollárért (több mint 4,4 milliárd forint) kelt el egy 1714-ben készített Stradivarius hegedű. A 311 éves hangszer egykor a magyar származású hegedűművészé, Joachim Józsefé volt, aki közeli barátságban állt Johannes Brahms német zeneszerzővel. A hangszer legutóbbi tulajdonosa a 2009-ben elhunyt, kínai származású Si-Hon Ma volt, aki azzal a feltétellel hagyta a hangszert korábbi iskolájára, a New England Conservatoryra, hogy egyszer eladják azt, a befolyt összegből pedig zenei ösztöndíjakat finanszíroznak. Bár a Joachim–Ma Stradivarius néven emlegetett hegedű az előzetes várakozásokkal ellentétben jócskán elmaradt a hangszerek 15,9 millió dolláros aukciós rekordjától – az egyébként szintén egy Stradivariushoz kötődik–, a pénz így is számos fiatal hegedűmész támogatását teszi majd lehetővé, elsősorban a bostoni zenei főiskola alapítványán keresztül.

REJTETT PORTRÉ Tiziano eddig ismeretlen alkotását azonosították a reneszánsz festőművész egyik képének olajfestékrétege alatt. Az 1570 és 1575 közé datált Ecce Homo című vásznat ciprusi kutatók eredetileg azzal a céllal vizsgálták, hogy a festmény fizikai állapotát dokumentálják, mikroszkópon keresztül azonban a felszínitől eltérő pigmenteket vettek észre a felső festékréteg repedéseiben. Így derült ki, hogy a töviskoszorús Jézus Krisztust Pilátussal együtt ábrázoló kompozíció egy ismeretlen férfi portréjára lett ráfestve. Amikor hozzáfogott az Ecce Homo ezen változatának megfestéséhez, Tiziano megfordította a vásznat, ezért az eredeti arckép fejjel lefelé van, a felület újrahasznosítása azonban még így is hatással lehetett az új alakok elrendezésére. A további elemzések során a kutatók szeretnék beazonosítani a rejtett portrén szereplő férfit, akit a reneszánsz mester bajusszal, kezében tollal, egy papírköteg mellett állva örökített meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.