Egy hét kultúra 2025/7.

  • Narancs
  • 2025. február 12.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HEGEDŰ A Sotheby’s aukciósház New York-i árverésén 11,25 millió dollárért (több mint 4,4 milliárd forint) kelt el egy 1714-ben készített Stradivarius hegedű. A 311 éves hangszer egykor a magyar származású hegedűművészé, Joachim Józsefé volt, aki közeli barátságban állt Johannes Brahms német zeneszerzővel. A hangszer legutóbbi tulajdonosa a 2009-ben elhunyt, kínai származású Si-Hon Ma volt, aki azzal a feltétellel hagyta a hangszert korábbi iskolájára, a New England Conservatoryra, hogy egyszer eladják azt, a befolyt összegből pedig zenei ösztöndíjakat finanszíroznak. Bár a Joachim–Ma Stradivarius néven emlegetett hegedű az előzetes várakozásokkal ellentétben jócskán elmaradt a hangszerek 15,9 millió dolláros aukciós rekordjától – az egyébként szintén egy Stradivariushoz kötődik–, a pénz így is számos fiatal hegedűmész támogatását teszi majd lehetővé, elsősorban a bostoni zenei főiskola alapítványán keresztül.

REJTETT PORTRÉ Tiziano eddig ismeretlen alkotását azonosították a reneszánsz festőművész egyik képének olajfestékrétege alatt. Az 1570 és 1575 közé datált Ecce Homo című vásznat ciprusi kutatók eredetileg azzal a céllal vizsgálták, hogy a festmény fizikai állapotát dokumentálják, mikroszkópon keresztül azonban a felszínitől eltérő pigmenteket vettek észre a felső festékréteg repedéseiben. Így derült ki, hogy a töviskoszorús Jézus Krisztust Pilátussal együtt ábrázoló kompozíció egy ismeretlen férfi portréjára lett ráfestve. Amikor hozzáfogott az Ecce Homo ezen változatának megfestéséhez, Tiziano megfordította a vásznat, ezért az eredeti arckép fejjel lefelé van, a felület újrahasznosítása azonban még így is hatással lehetett az új alakok elrendezésére. A további elemzések során a kutatók szeretnék beazonosítani a rejtett portrén szereplő férfit, akit a reneszánsz mester bajusszal, kezében tollal, egy papírköteg mellett állva örökített meg.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.